Bahmut környékén mintegy 30 négyzetkilométernyi, délen pedig száz négyzetkilométernél valamivel nagyobb területet szabadítottak fel az ukrán erők a június eleje óta tartó offenzíva során. A tempó elmarad a tavaly őszi ellentámadásétól. Ennek az a fő oka, hogy az oroszok az utóbbi hónapokban folyamatosan ezerszámra telepítik az újabb gyalogsági, illetve harckocsiaknákat. A frontokat megjárt ukrán katonák beszámolója szerint ilyen tömegben sehol sem fordultak még elő robbanószerkezetek.
A hagyományos aknák mellett műanyagból készültekkel is beszórták az oroszok a frontot, s ez nemcsak a keresést nehezíti meg – az aknaszedők egyik legfontosabb eszköze a fémdetektor –, hanem a sérültek gyógyulását is. Az orvosok röntgenberendezéssel keresik ugyanis a szilánkokat, ám ezek a gépek nem mutatják ki a műanyag repeszeket. Az oroszok gyalogsági aknákat szereltek a drótakadályokra is, ezeken kívül vannak olyan robbanószerkezetek, amelyeket a hozzájuk kötött, akár több méter hosszú drótok megmozdítása indít be.
Az aknaszedők először egy méter széles folyosót próbálnak nyitni, ezt kiszélesítik két-három méteresre, majd érkeznek a járművek is, amelyek a gyalogsággal együtt kísérelnek meg átkelni az aknamezőn. A helyzetet bonyolítja, hogy a frontvonalak közelében is érvényesül az orosz hadsereg légi fölénye, s a térségben cirkáló helikopterek folyamatos tűz alatt tartják az aknazárat nyitó katonákat.
A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, az amerikai páncélosok, például a Bradley-k jobban védenek a detonációktól, mint az egykori Szovjetunióban vagy Oroszországban gyártott járművek. A gyalogság által használt Bradley páncélozott szállító járművek mindenféle sérülés nélkül küzdik le a gyalogsági aknákat, és bár a nagyobb töltetet tartalmazó, harckocsik elleni robbanószerkezetek meg tudják bénítani, de a benne ülő katonák élve megúszhatják.
A nyugati titkosszolgálatok elemzései szerint a következő hetekben javulhat a helyzet, hiszen június második felében Ukrajna taktikát váltott. Már nem közvetlenül a védelmi vonalakat ostromolja, hanem megpróbálja elvágni a frontot a hátországtól, miközben kitartóan lövi a mélységben lévő raktárakat. Ennek következtében az oroszok nem tudják rendszeresen cserélni az első vonalban lévő egységeiket, és fogyóban van a lőszer- és aknautánpótlásuk is. Ukrán oldalon pedig mérséklődik az offenzíva ára: a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) becslései szerint az ember- és eszközveszteség aránya a június elejei húsz százalékról mostanra tízre csökkent.
Az pedig további segítség Ukrajnának, hogy Dél-Korea bejelentette, aknamentesítő eszközöket, fémdetektorokat és ruházatot küld a frontra. Szöul, arra hivatkozva, hogy Moszkva befolyásolni tudja Észak-Korea politikáját, annak ellenére nem küld fegyvereket Ukrajnának, hogy az ország az USA egyik legközelebbi ázsiai szövetségese. Az aknamezők ügyében viszont bőven van tapasztalata északi szomszédja miatt.
A hátország és a front közötti kapcsolat elvágását célozhatta az is, hogy az ukrán haditengerészet két drónnal eltalálta az Oroszországot és a 2014-ben annektált Krímet összekötő kercsi híd egyik tartópillérét. A robbanások miatt két ember meghalt, a közúti szakasz pedig átmenetileg járhatatlanná vált.
