Vissza a normalitáshoz
Újabb egy százalékponttal, szaknyelven száz bázisponttal, 15 százalékra csökkentette az irányadó kamatot a monetáris tanács: július 26-ától ennyit kapnak a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett egynapos betétjeik után a bankok. Az alapkamat változatlanul 13 százalék, egy kamatmentes sávot leszámítva ennyit fizet az MNB a nála kötelezően elhelyezendő tartalékokra. Az irányadó és az alapkamatot tavaly októberben távolította el egymástól öt százalékponttal a monetáris tanács, hogy az egynapos betétekre meghirdetett 18 százalékos kamattal és más eszközökkel szűkítse a pénz- és hitelmennyiséget, mérsékelje az inflációs nyomást, megállítsa a forint leértékelődését. Utóbbi sikeresnek bizonyult, az MNB fő elemzői pedig ismét felfedezték az árfolyam és az infláció közötti összefüggés fontosságát (lásd Rugalmas váltás című írásunkat). Az irányadó és az alapkamat közelítése május óta folyik, ha a jegybank tartja a havi száz bázispontos tempót, a kettő szeptemberben 13 százalékon egységesülhet. A világ nagy jegybankjai ugyanakkor még folytatják a kamatemelési ciklust, a térségben sem a lengyel, sem a cseh alapkamat nem csökken, miközben Magyarországon az irányadó kamat és az infláció különbsége, az úgynevezett reálkamat továbbra is mélyen negatív, ez pedig nem teszi túlságosan vonzóvá a forintalapú eszközöket. Szeptembertől azonban elképzelhető, hogy pozitív reálkamat alakul ki, miután az MNB az infláció gyors mérséklődésével kalkulál. Virág Barnabás alelnök szerint az év végére 7 százalékra csökkenhet az áremelkedés üteme.
