Azészszerűséghatárai

Az izraeli jogrendben az észszerűség doktrínája több forrásból is ered. Így a hagyományos zsidó jogból, a háláchából, a brit polgári jogból és egyéb nyugati jogelvekből. A zsidó jogi döntéshozatalban mindig is jelentős szerepet játszott az észszerű, méltányos és etikus viselkedés, ahogy egyébként sok más jogrendszerben, köztük a britben is. Az 1920-tól 1948-ig tartó brit mandátum alatt ezek az elvek bekerültek a palesztinai jogi gyakorlatba, majd Izrael állam jogrendszerébe is. Az izraeli bíróságok a precedensjog és tudományos érvelések alapján fokozatosan építették az ítélkezéseikbe az észszerűség, indokoltság vagy méltányosság elvét, és az külön jelentőséget kapott 1980-ban Aharon Baraknak, a legfelső bíróság új tagjának egyik határozatában, forradalmasítva az izraeli jogfilozófiát.

Az egyik legkorábbi példa egy kormánydöntés ennek alapján történő visszavonására 1989-es, amikor a legfelső bíróság úgy döntött, hogy Arje Deri ultraortodox belügyminiszter „méltánytalan módon” akadályozta meg Jeruzsálemben egy futballstadion felépítését. Az ügy akkor már közel két évtizede húzódott, mert befolyásos vallásos csoportok úgy vélték, a sabbatkor – azaz szombaton – tartott meccsek sértik a város szentségét. Két és fél évvel később már le is játszották az első mérkőzést a város magyar ajkú polgármesteréről, Teddi Kollekről elnevezett stadionban. Az észszerűség elve azóta – a palesztinokkal szembeni visszaélésektől a gazdasági bűncselekményekig – az izraeli politika szinte minden területén befolyásolta a döntéseket.

Derit a legfelső bíróság 1993-ban újra megtalálta, megfosztva őt a miniszteri posztjától, miután korrupció vádjával eljárás indult ellene. A politikust aztán el is ítélték és börtönbe küldték. A legfelső bíróság idén januárban azért kötelezte őt ismét arra, hogy mondjon le az újabb kormánytagságáról, mert korábban adócsalásban találták bűnösnek. Deri a jelenlegi koalíció második legnagyobb pártjának, a Sasznak a vezetője, és Benjamin Netanjahu szoros szövetségese. A legfelső bíróság egyébként hamarosan arról is dönthet, hogy Netanjahu alkalmas-e a kormányfői posztra, miután még 2020-ban a saját korrupciós ügyei miatt a testület a főügyész javaslatára arra kötelezte őt egy „összeférhetetlenségi nyilatkozatban”, hogy ne foglalkozzon az igazságszolgáltatást érintő ügyekkel. A jelenlegi főügyész szerint ezt a kötelezettséget a kormányfő megszegte.