Rozsdamarás
Büszkén jelentette be Elek Sándor, Törökbálint kormánypárti polgármestere, hogy sikeresen lobbizott: Gulyás Gergely tárcája figyelembe vette az érveit, s a 17 hektáros egykori téglagyári terület nem lesz rozsdaövezet, átminősítéséről nem is tárgyal a kormány, sőt változtatási tilalmat vezetnének be rajta. „Ezennel a lakópark építésének veszélye elhárult” – szögezte le a település első embere. Az ominózus, 500 lakásos lakóparkot Csányi Sándor OTP-vezér építtetné, pontosabban a családi vagyonát menedzselő Unity Vagyonkezelő Alapítványnak adott Bonitás 2002 Zrt. Utóbbit 15 éve alapította a bankvezető, s a 2022-es mérlege szerint 240 milliárd forintnyi eszköze és 172 milliárdnyi saját tőkéje van, tavaly pedig 27 milliárdos profittal lett gazdagabb. A polgármester főképp a családi házas hangulathoz ragaszkodó lakosság ellenállására hivatkozik. Jóllehet nehezményezi, hogy váratlanul, csak július közepén értesült a Bonitás rozsdaövezeti kérelméről, ehhez képest gyorsan tudta azt hatástalanítani. A Bonitás ugyanakkor a HVG érdeklődésére – még a rozsdaövezetté nyilvánítás meghiúsítása előtt – írásban közölte: a fejlesztés csak tervezési-előkészítési fázisban van, s a megvalósításáról folyamatos párbeszédet terveztek az önkormányzattal és a lakossággal. Tény, ha egy területet rozsdaövezetté minősít a kormány, a beruházó előnyösebb kondíciókkal (például adókedvezményekkel) dolgozhat, a település viszont nem szólhat bele a folyamatokba. A polgármester az Indexnek azzal érvelt, hogy egy ilyen léptékű fejlesztés kimerítené a település szűkös vízkészletét, megterhelné a szennyvíz-elvezetési rendszert vagy a közlekedési hálózatot. Törökbálint az utóbbi években kimaradt az agglomerációs településekre jellemző rohamos bővülésből: 2014-ben 14,3 ezer lakója volt, s most sincs több 15 ezernél. A Bonitás cáfolta, hogy zavart okozna, mint írták: a helyi építési szabályzathoz rozsdaövezeti keretek között is igazodtak volna, revitalizáló, a város fenntartható fejlődését támogató beruházást terveztek. „A mostani elhanyagolt, a település szempontjából haszontalan volt ipari terület helyét kertvárosias és kisvárosias lakóövezet venné át”, ami nem terhelné a város jelenlegi infrastruktúráját, ráadásul közpark, szociális és kereskedelmi létesítmények (bölcsőde, óvoda) csatlakoznának hozzá, így még 500 új munkahelyet is teremtenének – érveltek. Lapzártánkig a társaság nem kapott hivatalos tájékoztatást a minisztériumi döntésről.
