Jaj a bankbetéteknek
Úgy tűnik, a július elsejétől a befektetések hozamára kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) valóban elkezdte kimozgatni a lakossági pénzeket a magas inflációban azok reálértékét csökkentő bankbetétekből: 2023 első felének végén alig több pénz volt ilyenekben (11,85 ezermilliárd forint), mint az állampapírokban (11,57 ezermilliárd) – derül ki az MNB friss elemzéséből. A lakossági befektetések radikális átrendeződését mutatja, hogy az összesen 20,6 ezermilliárd forintos értékpapír-állomány (ebből 2800 milliárd az új) több mint fele az adómentes hozamú állampapír – ezzel a kormány elérni látszik azt a célját, hogy a költségvetési hiányt alapvetően belföldről finanszírozza. A kedvenc Prémium Magyar Állampapírba 1400 milliárd forintnyi friss pénz áramlott, ez tehát minden második forintnyi új befektetést felszívott. A Bank360 összesítése szerint soha annyi új értékpapírszámlát nem nyitottak az emberek, mint az utóbbi hat hónapban: több mint 230 ezret, ezzel az ilyen szerződések száma kétmillió fölé nőtt. Ebből 140 ezer új számla a Magyar Államkincstár, 96 ezer pedig bankok és brókercégek állományát gyarapítja. Tartós befektetési számlából 16,5 ezret indítottak újonnan – e megtakarítási forma előnye, hogy ötéves lekötés után a hozama adómentes. A szocho bevezetése miatti átalakulás nyertesei voltak júniusban az újabb sarccal akkor még nem sújtott befektetési alapok is, amelyekbe fél év alatt 1080 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás áramlott, az összes ilyen típusúnak több mint a hetede. Népszerűek a banki kötvények is, nem izgatják viszont a lakossági befektetőket a vállalati kötvények és a tőzsdei részvények.
