Fenekestülfelforgatnák

NASA/Frank Michaux

Már az is sokat számít, ha sikerül majd vizet fakasztani a Holdon. De a holdbéli bányászathoz további reményeket is fűznek, ez is magyarázza, hogy az idén megélénkül az oda irányuló forgalom (HVG, 2023. július 20.). Legutóbb, múlt pénteken az orosz Luna–25 indult útnak. A víz régebben sejtett jelenlétét 2008-ban bizonyította az indiai Csandraján–1 leszállóegység. A további lehetőségek közé tartozhat, hogy a Földön nagyon ritka hélium–3 izotópból milliótonnányit sejtenek a Holdon. Ez az anyag úgy működtethetne atomreaktort, hogy nem okoz radioaktív szennyeződést. Egyhamar persze nem várható, hogy a Földre szállítsák. Talán egyszerűbb lenne a Holdat borító porból, a regolitból ritkaföldfémeket kinyerni. De a holdpor egyúttal oxigénforrás is lehetne a Holdon dolgozó bányászok számára. Túl sokan egyébként valószínűleg nem lennének: a munka javát nyilván robotokra bízzák majd.

A technikai nehézségek mellett jogi buktatókra is számítani kell. Nemzetközi egyezményben nincs ugyan hiány, de a több évtizedes passzusok többféleképpen értelmezhetők. Az 1966-os világűrszerződés alapján nem kérdéses, hogy egyik állam sem szerezhet fennhatóságot vagy helyezhet el tömegpusztító fegyvereket a Holdon (vagy máshol az űrben). Az viszont nem egyértelmű, hogy magáncég lefoglalhatja-e magának az égitest egy részét. Az 1979-es Hold-egyezményt a nagy űrhatalmak nem iktatták törvénybe, az USA által 2020-ban javasolt, az amerikai Artemis holdprogram nevét viselő megállapodást pedig nem fogadta el sem Oroszország, sem Kína. Nem könnyíti meg a bizalomépítést, hogy 2020-ban Donald Trump elnöki rendeletben erősítette meg: az USA nem hagyja magát más országoktól korlátozni abban, hogy bányásszon a Holdon.

Az viszont biztató előretekintés az amerikai űrhivatal, a NASA részéről, hogy elvégzett egy hozzávetőleges becslést. Ha netán minden egyes napon egy tonna kőzettel könnyítenék meg a Holdat, akkor is 220 millió évig tartana, amíg a tömege egy százalékkal csökkenne, és ez még ahhoz sem lenne elég, hogy megváltozzék a Hold hatása a földi árapályra. De ez már csak azért is valószínűtlen, mert – legalábbis eleinte – a Holdon kitermelt anyagokat leginkább helyben, az ottani támaszpontok, lakóhelyek felépítéséhez és üzemeltetéséhez használnák fel.