Majdnem rekorder
„Elég csúnyán csökkent” – így jellemezte Orbán Viktor a magyar gazdaság második negyedéves teljesítményét. Az április–júniusi időszakban a hazai össztermék az előzetes, nyers adatok alapján 2,4 százalékkal, a szezonális hatásoktól megtisztítva 2,3 százalékkal maradt el az előző évitől, ami – Észtország után – az Európai Unió második leggyengébb negyedéves teljesítménye. Az szintén a balti állammal együtt beállított negatív csúcs, hogy a GDP immár négy egymást követő negyedévben csökkent. Az unión belül csak a magyar és az észt gazdaság van már egy éve recesszióban. A Központi Statisztikai Hivatal múlt szerdai gyorsjelentése után a miniszterelnök némiképp mérsékelte az egész évre vonatkozó negatív várakozásokat. Korábban a visszaesés elkerülését jelölte meg célként, a Magyar Rádiónak adott szokásos pénteki nyilatkozatában viszont már úgy fogalmazott, hogy „egy pozitív nullát” szeretne elérni. Bár matematikai értelemben ilyen szám nem létezik – a nulla az egyetlen szám, amely sem negatív, sem pozitív –, Orbán ezzel arra utalt, hogy a stagnálásnál valamelyest jobb teljesítményt vár a magyar gazdaságtól az idén. Az első fél évben 1,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva, amit Varga Mihály pénzügy- és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyaránt a háborúval és az elhibázott brüsszeli szankciókkal magyarázott. A második fél évben azonban már egybehangzóan növekedésre számítanak: elképzeléseik szerint az infláció gyorsan csökken, a keresetek vásárlóereje ismét nő, élénkülnek a beruházások, dől a működő tőke az országba. Velük szemben áttételes kormánykritikával állt elő Parragh László. „A recesszió egy olyan alkalmazkodási szakasz, amelyre egy túlfűtött gazdaságban szükség van” – magyarázta a Világgazdaságnak adott interjúban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a visszaesés az infláció megfékezésének az ára.
