Halasztó hatály
Több száz milliárd forintos teher alól mentesítette Magyarország 2024-es évi költségvetését az Európai Központi Bank (EKB): jóváhagyta a tervezett törvénymódosítást, amely szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az idei megavesztesége nyomán keletkező tőkehiányát nem kell a büdzséből azonnal megtérítenie, annak fedezete a középtávon várható nyereség lehet. Konzultációs kötelezettségének eleget téve az új szabályt a Pénzügyminisztérium (PM) küldte el véleményezésre az EKB-nak, de az alapelgondolás az MNB törekvéseit tükrözi. A Szabadság téren már a jegybanktörvény tavalyi módosítása előtt ezt a megoldást javasolták, de a pénzügyi tárca akkor még óvatosabb előírást vitt az Országgyűlés elé: amennyiben az MNB saját tőkéje a jegyzett tőke alá esik, az állam öt év alatt kipótolja.
Időközben kiderült, hogy a jegybank 2023-as vesztesége kétezermilliárd forint körül alakul, ez pedig felemészti a korábbi árfolyamnyereségből képzett tartalékot, a tízmilliárd forintos jegyzett tőke pedig súlyosan mínuszba kerül. Annak pótlására a jövő évi büdzsében egyetlen forintot sem tervezett be a pénzügyi tárca. Erre korábban a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet. A testületnek Matolcsy György jegybankelnök is tagja, aki a 2014-es hatalmas árfolyamnyereséget nem fizette be a költségvetésbe, hanem annak egy részéből létrehozta a Pallas Athéné-alapítványokat. Számára különösen kényelmetlen lett volna, ha most az adófizetők pénzéből kellett volna a tőkehiányt kipótolni.
Az EKB által hitelesített megoldás felszabadítja a PM-et az MNB azonnali feltőkésítési kötelezettsége alól – de nem véglegesen. Az EKB szerint a tőkehiány nem korlátozza az MNB-t mandátuma teljesítésében – azaz az árstabilitás fenntartásában –, és független jegybankokat nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy a kormánynál kuncsorogjanak pénzért. De ha egy jegybank saját tőkéje a jegyzett tőke szintje alá vagy akár mínuszba kerül, „az azt követeli meg, hogy az érintett tagállam észszerű időtartamon belül legalább a jegyzett tőke mértékéig megfelelő mértékű tőkét biztosítson a pénzügyi függetlenség elvének való megfelelés érdekében”. Ha pedig nyereség keletkezik, azt szembe kell állítani a korábbi veszteségekkel; amíg tőkehiány van, a jegybank nem fizethet osztalékot a tulajdonos államnak.
Korábban a frankfurti székhelyű intézmény kritizálta a tőkehiánnyal működő jegybankok vezetőit, de tavaly az infláció elleni védekezés során mások mellett ő maga is veszteséges lett, annak kiegyenlítésére a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékból használt fel 1,627 milliárd eurót. Az MNB az EKB szabálykönyvét másolta le, amely megállapítja, hogy amennyiben a tartalékok kimerülnek, akkor „minden megmaradó veszteség a mérlegre könyvelhető, és jövőbeli nyereségekkel ellensúlyozható”. Az EKB véleményét Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon, az MNB közleményben üdvözölte, az utóbbi kiemelte: „Továbbra is mindent megtesz az infláció további csökkentése és az árstabilitás elérése érdekében. Ebben a folyamatban az új veszteségtérítési szabályok tovább növelik a jegybank mozgásterét.” Ám az MNB tőkehiánya így is, úgy is közpénzt emészt fel: ha kipótolják, azért, ha a későbbi nyereséget nem fizeti be a költségvetésbe, hanem veszteségtérítésre fordítja, akkor azért.
