Szokatlan katasztrófák
Egész falvak váltak a földdel egyenlővé a múlt pénteki marokkói földrengés után, az áldozatok száma kedden a háromezer felé közelített, de sokan még a romok alatt rekedtek. A Richter-skála szerinti 6,8 erősségű földmozgás epicentruma Marrákestől 71 kilométerre délnyugatra volt, az Atlasz hegységben, alig húsz perccel később 4,9-es erősségű utórezgés követte. A marokkói és a nemzetközi segélycsapatok sok helyre csak hétfőn tudtak elérni, mert előbb nehézgépekkel kellett takarítani a szikláktól és törmeléktől járhatatlanná vált utakat. A mentést a távoli falvakban a túlélők maguk kezdték meg, sokszor puszta kézzel ásva a romok között. Többen is a segítség lassúságára panaszkodtak, sok család a szabadban töltötte az éjszakákat, részben az utórezgésektől félve, részben mert nem volt hol. A marokkói kormány vasárnapig csak Spanyolország, Nagy-Britannia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar segítségét fogadta el, ami miatt több segélyszervezet értetlenségét hangoztatta.
Ez volt a legtöbb áldozatot követelő földrengés az észak-afrikai országban 1960 óta. Amiatt is rengeteg a halott, hogy a természeti csapás helyi idő szerint röviddel este 11 óra után történt, amikor a legtöbben a házukban tartózkodtak. Marokkóban és a szomszédságában előfordulnak földmozgások, de 1900 óta nem volt 6-osnál erősebb rengés a mostani epicentrum 500 kilométeres körzetében. A károk azért is jelentősek, mert a régióban hagyományosan vályogból építkeznek, és kiterjedt területen volt nagyon erős hatása a rengésnek. Súlyosan megrongálódott a Marrákestől száz kilométerre délre az Atlasz hegységben lévő, XII. századi híres Tinmel-mecset – a hegyi falu volt a berber Almohád-dinasztia bölcsője. A történelmi Marrákesben is megremegett a föld, az egykori királyváros UNESCO világörökségébe tartozó, turisták által kedvelt medinai (régi belvárosi) épületeiben ugyancsak komoly károk keletkeztek. Részben összedőlt a Dzsema el-Fna-mecset, és megremegett, de állva maradt a Kutubia-mecset minaretje, amely a „rózsaszín város” egyik szimbóluma. A rengést a nyugatra távolabb lévő Casablancában és Rabatban is érezni lehetett. A katasztrófa hetekkel az őszi turisztikai főszezon előtt történt, az idegenforgalom a marokkói gazdaság egyik fő bevételi forrása.
Legalább kétezren vesztették életüket a kelet-líbiai hatalmas áradásokban, amelyeket a vasárnap lecsapott Daniel nevű vihar okozott – előzőleg Görögországban pusztított. Az eltűntek számát több mint ötezerre teszik. Több város – így Bengázi és különösen Derna – tengerré változott, helyenként 3 méter magas víz hömpölygött, miután két gát is átszakadt az óriási esőzések miatt. A százezer lakosú tengerparti Derna negyedét elmosta a víz, szemtanúk szerint holttestek hevertek mindenütt. A megosztott Líbiában a bengázi kormányt nemzetközileg nem ismerik el, a Khalifa Haftar hadúr vezette rezsimet főként Oroszország támogatja. Szakértők szerint a politikai káosz csak nehezíti a mentést a sivatagot elárasztó özönvíz után.
