Nyugati vélemények szerint azért lassú az ukrán ellenoffenzíva, mert Kijev elaprózza a legjobb erőit. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő viszont úgy véli, ők még mindig gyorsabban haladnak, mint ahogy az orosz hadigépezet hatékonyságát csökkentő újabb szankciókat meghozza a Nyugat.
Ortodox pap áldja meg az ukrán kadétokat. Merre visz az útjuk?
AFP / ROMAN PILIPEY
Visszalépőglobálisdél
Mohamed szaúdi koronaherceg, Narendra Modi indiai kormányfő és Joe Biden amerikai elnök. Távol Ukrajnától
AFP / EVELYN HOCKSTEIN
Míg a G20 csoportnak az indonéziai Bali szigetén tartott tavalyi csúcstalálkozóján a résztvevők döntő többsége Oroszországot név szerint megemlítve ítélte el az Ukrajna elleni inváziót, a múlt heti, Indiában tartott konferencián már csak jóval semlegesebb zárónyilatkozat született, amelyben csupán az erő alkalmazásától való tartózkodásnak és az egyes országok szuverenitása tiszteletben tartásának fontossága szerepelt. Az is komoly különbség a két csúcs között, hogy Balira Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hivatalos volt, Újdelhibe viszont nem hívták meg Kijev képviselőit.
Az ukránok tiltakoztak is a zárónyilatkozat szövege miatt. Megállapították, hogy az aláírók nem lehetnek büszkék a dokumentumra, amelybe legalább azt bele kellett volna venni, hogy Moszkva agressziót hajtott végre Ukrajna ellen. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont a jó irányba tett lépésnek nevezte a csupán az ukránok szenvedését megemlítő dokumentumot, amely szerinte nem engedte, hogy Ukrajna ügye rátelepedjen a 19 vezető gazdaság és az EU vezetőinek értekezletére. Az is Lavrov elégedettségét mutatja, hogy míg Baliról idő előtt távozott, Újdelhiben kivárta az értekezlet végét. Vlagyimir Putyin államfő viszont ezúttal sem utazott el a G20-csúcsra, ennek hátterében az állhatott, hogy miközben nem akart találkozni az őt támadó nyugati vezetőkkel, a belpolitikai bizonytalanságok miatt nem mert külföldre menni.
Elemzők szerint a szavak hiányában megmutatkozó visszalépés elsősorban a házigazdának, Indiának tulajdonítható, amely mindent elkövet azért, hogy megőrizze a semlegesség látszatát. Részben mert az ország fél év alatt tízszeresére növelte Oroszországból érkező olajimportját, s az otthon fel nem használt energiahordozót az indiai kereskedők külföldön adják el, csinos haszonnal.
A csúcson – ahol felvették a csoportba az 55 államot tömörítő Afrikai Uniót – az is kiderült, hogy növekszik a feszültség a két legnépesebb ország, Kína és India között. Elemzők szerint Kína úgy véli, India az ő rovására igyekszik növelni befolyását a fejlődő országok között. Ezért történt meg, hogy Hszi Csin-ping helyett a kínai küldöttség alacsonyabb rangú tagja olvasta fel a pártfőtitkár-államfő beszédét a BRICS-államok minapi dél-afrikai találkozóján. Hszi Újdelhibe már el sem ment. Távollétében a csúcstalálkozó résztvevői megvitatták az Indiát a Közel-Kelettel, s azon keresztül Európával összekötő vasúti és hajózási folyosó tervét, ami kimondva-kimondatlanul annak a Kína által épített Új Selyemútnak a riválisa lenne, amelyről Olaszország épp most készül lelépni.
