Naptárhatások
Amint az ősz első napján megerősítette a Moody’s a magyar államadósság eddigi besorolását a befektetésre ajánlott kategória alján, egymást érték a költségvetési fegyelem fellazítására utaló hírek. Szeptember 4-én az Államadósság-kezelő Központ bejelentette, hogy 2023-ra meghirdetett 3200 milliárd forintos finanszírozási tervét 4113 milliárdosra emeli. Mindjárt másnap 1,75 milliárdos (670 milliárd forint értékű) euróhitelt vett fel, tízéves lejáratra, 5,375 százalékos kamatozással. Összehasonlításképpen: a 2026-ban lejáró, az eurós bankközi kamatot követő Euró Magyar Állampapír vásárlóinak be kell érniük 3,572 százalékkal. A Bloomberg hírügynökség szintén szeptember 5-én adta hírül, hogy a magyar állam hivatalos vételi ajánlatot tett a Budapest Airport többségi tulajdonrészének megvásárlására, a deal értéke mintegy 4 milliárd euró (1560 milliárd forint) lehet. Szeptember 8-án a Pénzügyminisztérium közölte, hogy az államháztartás hiánya augusztus végén 3298,7 milliárd forint volt, megközelítve az egész évre előirányzott 3400 milliárdot. A tisztánlátást segítő kormányzati nyilatkozat hiányában az a kép rajzolódik ki, hogy a miniszterelnök sürgeti a reptérvásárlást, holott arra sem az idei, sem a 2024-es büdzsében nincs fedezet. Az ügylet nem befolyásolná az uniós hiánymutatót, mert csak az állami vagyonmérleg összetétele változik meg. A költségvetés többletkiadása azonban növeli az államadósságot, amely így bő egy százalékkal is meghaladhatja a tervezettet.
Az év végére egy számjegyű lesz az infláció, de nem októberben, hanem később – ekképp kommentálta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 16,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elképzelt dezinflációs pályát főleg az üzemanyagok drágulása tolta felfelé. A korábban ársapkával védett élelmiszerek közül a sertéscombért, a csirkemellért, a tartós tejért, a kristálycukorért és a napraforgó-étolajért számottevően többet kell fizetni, mint 2022 augusztusában – ezzel együtt az élelmiszerek áremelkedése lelassult. A háztartási energia egy év alatt 34,7 százalékkal drágult meg, de statisztikai értelemben ennek az árszintemelő hatása szeptembertől megszűnik. Tavaly augusztusban 10 kilowattóra villamos energiáért átlagosan 366, szeptemberben 470 forintot kellett fizetni, de miután a kettős díjszabás mellett a drágább árammal spórolnak a fogyasztók, az átlagot idén augusztusban 452 forintra vitte le a KSH. A szeptemberi átlagár is e körül alakulhat. Még nagyobb árcsökkenést lehet majd kimutatni a vezetékes gáznál, amelynek átlagos köbméterenkénti ára tavaly júliusról augusztusra 101-ről 238 forintra ugrott, az idei augusztusi átlag viszont a fogyasztáscsökkenés következtében már csak 155 forint volt. Mivel a rezsiszámlákat a fogyasztást követő hónapban kézbesítik a szolgáltatók, az árváltozást a KSH is akkor veszi be az indexbe. Szeptemberben tehát 155 forint körüli gázárat viszonyít majd az egy évvel korábbi 238 forinthoz – annak ellenére, hogy a lakossági díjtételek egy éve változatlanok.
A nyugdíjasok fogyasztási szerkezetét tükröző árindex augusztusban 17,2 százalékkal, az év első nyolc hónapjában 23,3 százalékkal nőtt. Az év eleji 15 százalékos nyugdíjemelést novemberben kiegészítésnek kell követnie, amely reálisan nem lehetne kisebb 3,5-4 százaléknál. Ám ennek mértéke azon múlik, mekkora inflációval kalkulál a kormány az év egészére.
