Több mint harminc évvel a karabahi válság kitörése után Azerbajdzsán végül visszafoglalta a volt szovjet tagköztársaság területére beékelt, örmény többségű Karabahot. A szinte folyamatos háború legfontosabb eseményei:
¬ 1813: Oroszország megszerezte Irántól Karabah térségét, s már akkor a mai népességi arányok jellemezték a területet. A hegyvidéki régióban a keresztény örmények voltak abszolút többségben, míg a síkság a muszlim népességé volt.
¬ 1920-as évek: A cári Orosz Birodalom szétesése után összecsapások törtek ki a muszlim (azeri) népcsoport és az örmények között. 1923-ban a Szovjetunión belül Karabah hegyvidéki része autonóm körzetként (NKAO) Azerbajdzsánhoz került.
¬ 1988. február 20.: A Mihail Gorbacsov szovjet kommunista pártfőtitkár által meghirdetett reformokra hivatkozva az NKAO vezetése bejelentette, hogy a tartomány csatlakozik Örményországhoz. A szovjet vezetés Moszkva központi irányítása alá helyezte a régiót, ám a helyi örmények – Örményország és az orosz hadsereg segítségével – 1991 és 1994 között elfoglalták Karabahot, valamint a körzetet Örményországgal összekötő azeri országrészt.
¬ 1994. május 5.: A Kirgizisztán fővárosában, Biskekben aláírt tűzszüneti megállapodás lezárta a mintegy 30 ezer halálos áldozatot követelő első karabahi háborút, ám valódi béke nem jött létre. Az azeriek egy pillanatra sem mondtak le a térségről, folyamatosak voltak a tűzszünetsértések, s 2008-ban, majd 2016-ban újabb háború szélére sodródott a két ország.
¬ 2020. szeptember 27.: Azerbajdzsán kirobbantotta a második háborút, és hat hét alatt vereséget mért az örményekre. A harcokban háromezer azeri és négyezer örmény katona vesztette életét. Az azeriek visszafoglalták a Karabah és Örményország közé eső területeket, és lecsíptek Karabahból is. Azerbajdzsán jelentős segítséget kapott Törökországtól, ekkor mutatkoztak be nagy számban, éles bevetésben a török Bayraktar drónok. A harcok lezárása után orosz békefenntartók érkeztek a térségbe, az ő feladatuk lett volna, hogy nyitva tartsák az Örményországot és Karabahot összekötő Lacsin-folyosót.
¬ 2022. december 12.: Azerbajdzsán lezárta a Lacsin-korridort, miközben az Ukrajna ellen harcoló Oroszország elvezényelte a térségből a békefenntartók egy részét. Örményország azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tesz eleget kötelezettségeinek – mindkét ország tagja a posztszovjet védelmi szövetségnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének. Jereván elkezdett közeledni a Nyugathoz, az örmény védelmi miniszter Washingtonban tárgyalt, a hadsereg pedig az amerikaiakkal együtt tartott hadgyakorlatot.
¬ 2023. szeptember 19.: Azerbajdzsán „terroristaellenes műveletnek” nevezett offenzívát indított Karabah ellen. Egy nap alatt kapitulációra kényszerítette az örményeket, s ezzel a régió teljes egésze visszakerül Azerbajdzsánhoz.
