Az éles kanadai–indiai diplomáciai összecsapás hullámai a szikh közösségektől a geopolitikai arénáig éreztetik hatásukat. Kanada azonban magára maradni látszik.
Az indiai hírszerzés ellen tüntető szikhek Pakisztánban. A gyanú árnyéka
AFP / ARIF ALI
Hírszerzésiambíciók
Az ókori Indiában az i. e. IV. században létrejött Maurja-birodalom alapító császára, Csandragupta tanácsadója volt a Csánakja néven is ismert író és gondolkodó, aki a történelem során az elsők között javasolta, hogy a kémkedést emeljék az államvezetés alapvető részévé. Bár az idők folyamán az indiai birodalmak hírszerzési tevékenysége alapvetően Ázsiára összpontosult, India globális ambícióit jelezheti, ha igaz a kanadai állítás, miszerint Újdelhi állt egy kanadai szikh szeparatista aktivista megölése mögött.
Az 1947-es függetlenség után az indiai kormány megörökölte a brit gyarmati időkből származó kémszervezetet, a Hírszerzési Irodát (IB), amely hazai földön és a határokon túl egyaránt gyűjtött információkat. A rendszer első jelentős változására 1968-ban került sor, amikor Indira Gandhi kormányfő felkérte az IB egyik magas rangú tisztjét, R. N. Kao hírszerzőt, hogy új kémszolgálatot állítson fel. Ebből lett a Research & Analysis Wing (Kutató és Elemző Szárny – RAW). A Kao iránti tiszteletből az új szervezet első kémjei Kaoboyoknak nevezték magukat.
A RAW hamar az indiai hatalmi törekvések fontos eszköze lett, így például jelentős szerepet játszott az 1971-es indiai–pakisztáni háborúban, melynek során segített felfegyverezni és kiképezni a bengáli felkelőket, ami végül oda vezetett, hogy Kelet-Pakisztánból Banglades néven új, független állam született. A következő évtizedekben a szervezet hatással volt az indiai külpolitikára, fegyveres lázadásokra, így például kezdetben támogatta a tamil tigrisek felkelését Srí Lanka északi részén, Afganisztánban pedig a tádzsik hadurak fő segítői közé tartozott. Beavatkozott az indiai diaszpóra életébe, de talán a legfontosabb, hogy – amire a diplomaták nem feltétlenül alkalmasak – képes háttértárgyalásokra Pakisztán katonai és szélsőséges csoportjaival. Félkatonai szervezete, a főként tibeti menekültekből álló Különleges Határerő a Himalája bércein dúló legutóbbi kínai–indiai összecsapásokban is részt vett.
A Pakisztánban szinte mitikus státusszal felruházott RAW neve nagy port kavart ügyekben is felmerült. Így például a dubai uralkodó elszökött lánya, Latifa hercegnő 2018-as elfogásában és visszaszállításában. A szolgálat több csúfos kudarcot is vallott azonban, öngyilkos merényleteket nem tudott megakadályozni, és több kínai határsértésre sem figyelmeztetett előre. A RAW eddig alapvetően az adatgyűjtésről és az elemzésről volt ismert. De lehet, hogy ez változik, mert Narendra Modi kormányfő bírálta elődjeit a „puha államért”, és – Izraelre utalva – hangoztatja, hogy az ellenséggel zajló háborút külföldön kell vívni.
