Elátkozottövezet

A Gázai övezet hatalmas archeológiai lelőhely – fogalmazott Jean-Baptiste Humbert francia régész, aki 1995-től 2005-ig végzett ásatásokat a területen. Gazdag oázisok, kertek, települések, városok, erődök maradványai, tárgyi leletek vannak a felszín alatt – tette hozzá. A legalább ötezer éve lakott övezet kultúrájának felfedezését, a régészeti ásatásokat azonban akadályozza a pénz és a szakértelem hiánya, a sűrű beépítés. Az egyik legértékesebb lelőhelyet a Szent Hilárion-monostor két­hektárnyi épületegyüttesének romjai jelentik. A Gázavárostól 10 kilométerre délnyugatra lévő helyről úgy tartják, hogy Gázai Szent Hilárion IV. századi szerzetesnek, az Egyiptomban korábban kialakult remeteélet szentföldi megalapítójának születési helye volt. A lelőhelyet 1999-ben fedezték fel, a bizánci korban épült két templom falai és alapjai, fürdők, mozaikok kerültek elő, és egy keresztelőmedencét is találtak. Az enyészetté válik viszont a Tell esz-Szakan ásatása során 2000-ben talált, 3500 éves – feltehetőleg a Közel-Kelet egyik legrégibb –, vályogból épült erődfala, mert nem volt pénz a védelemre. Ráadásul a Hamász a terület egy részét ledózerolta építkezés miatt. De vannak új felfedezések is. Kevesebb mint két héttel a Hamász brutális október 7-ei Izrael elleni terrortámadása előtt jelentette be Fadel al-Otol, az övezet legismertebb palesztin régésze, hogy négy új római kori sírt tártak fel a terület északnyugati részén lévő, kétezer éves nekropoliszban, ahol már 124-re nőtt a kiásott sírhelyek száma.

¬ 1917 – A brit erők elfoglalták Palesztinát, amely az Oszmán Birodalom felbomlása után brit protektorátussá vált.

¬ 1947 – Az ENSZ zsidó és palesztin államra osztotta a területet, a terv szerint az utóbbi része a Gázai övezet. Az arab országok elutasították a felosztást.

¬ 1948 – Miután Izrael kikiáltotta függetlenségét, több arab ország háborút indított, a Gázai övezetet Egyiptom foglalta el. A senki földjének nevezett sávban élők nem kaptak egyiptomi állampolgárságot, nem hozhattak létre független palesztin kormányt, egyiptomi katonai kormányzó irányított.

¬ 1956 – Izrael a Szuezi-válság során elfoglalta a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet, de amerikai nyomásra mindkét helyről kivonult.

¬ 1967 – Izrael a hatnapos háborúban elfoglalta a Golán-fennsíkot, Ciszjordániát, a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet.

¬ 1979 – Az egyiptomi–izraeli béke részeként Izrael kivonult a Sínai-félszigetről, de a Gázai övezetből nem. Nem tudni, hogy Izrael tett-e formális ajánlatot az övezet visszaadására, de Egyiptom – a történelem során először – jelezte, nem óhajtja visszakapni a területet.

¬ 1987 – Kipattant az első palesztin intifáda, az egyiptomi Muszlim Testvériség létrehozta gázai fiókszervezetét, a Hamászt.

¬ 1993 – Az Izraellel kötött oslói megállapodásnak köszönhetően létrejött a palesztin önkormányzat, rá egy évre Jasszer Arafat palesztin vezető tunéziai száműzetéséből óriási ünneplés közepette először Gázába vonult be.

¬ 2005 – Izrael egyoldalúan kivonult a Gázai övezetből, felszámolta az ott lévő zsidó telepeket, miután kisiklott a békefolyamat.

¬ 2006 – A palesztin választásokon a Gázai övezetben győzött az iszlamista Hamász, amely egy évvel később egy miniháborúban kiverte a területről a riválisa, a világi Fatah vezette Palesztin Hatóságot. A terület azonban alapvetően izraeli és egyiptomi blokád alatt maradt, a Hamász többször is – főként rakétákkal – megtámadta Izraelt.

¬ 2023 – Izrael és a Hamász ötödik, minden korábbinál véresebb háborúja, miután a palesztin szervezet terrortámadást hajtott végre közel 30 izraeli település ellen. Az izraeli hadsereg bevonult a Gázai övezetbe.