Hibaüzenet

Jogértelmezési vitára adhat okot az a friss kormányrendelet, amely december 1-jétől 2024. április 1-jéig kiterjesztette a betétikamat-stop hatályát. Az eddig érvényes, tavaly novemberi rendelet a 20 millió forintnál nagyobb összegű, forintos, látra szóló, illetve legfeljebb egyéves futamidejű lakossági betétekre vonatkozott, továbbá bizonyos pénzügyi intézmények – például nyugdíj- vagy lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési szolgáltatók – ilyen típusú megtakarításaira. Utóbbiak maximális hozamát a 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkontkincstárjegyek aukciós átlaghozamához kötötték, hogy az érintettek – bankjaik közreműködésével – ne keressenek túl sokat az MNB-nél elhelyezhető magas kamatozású egynapos betéteken. A friss rendelet újdonsága, hogy a betétikamat-stopot a teljes vállalkozói körre kiterjesztette, ám kivett belőle bizonyos, a jegybank által felügyelt pénzügyi vállalkozásokat, például a tőkepiaci törvény alá tartozó tőzsdei szereplőket, az állami Eximbankot és MFB-t, a kereskedelmi és jelzálogbankokat, valamint a pénzforgalmi szolgáltatókat. Ha szó szerint vesszük a törvényt, akkor a betétikamat-maximum innentől kezdve a külföldi hatóságok engedélyezési körébe tartozó pénzügyi vállalatokra is érvényes: bankokra, bróker- és befektetési cégekre, alapkezelőkre. Köztük a közkedvelt Revolutra, de azokra a külföldi pénzügyi cégekre is, amelyek a kamatkülönbségre játszva, nagy tételben fektetnek a forintba. Ha vonzó a magyar irányadó kamat, tömeges vásárlásaik jótékonyan hatnak a forint árfolyamára, és fordítva, így az új szabálynak akár árfolyamgyengítő következménye is lehet. Nem beszélve arról, hogy a kormányrendelet különbséget tesz az MNB és más uniós felügyeleti hatóság alá tartozó pénzügyi szolgáltatók között. A HVG információja szerint a magyarországi pénzintézetek kérték a jegybankot és a gazdaságfejlesztési tárcát, hogy amennyiben véletlen elírásról van szó, pontosítsa a jogszabályt.