Nemzeti tüzépek újratöltve
A kormánypárti képviselők szavazatával a parlament kedden elfogadta az építészeti törvényt. Elsőként, idén februárban a HVG számolt be a készülő javaslatról, amelyben szerepelt a nemzeti (állami) építőanyag-kereskedések létrehozatala, az állam elővásárlási joga az exportra szánt építési termékekre, valamint az eladni kívánt gyárakra is. Ezt követően a szakmai szövetségek részletesen bírálták a kormány elképzeléseit, és néhány észrevételüket be is emelték a törvény végleges szövegébe.
Ennek egyik jele volt, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter november végén, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének konferenciáján bejelentette: a kabinet már nem fontolgatja a köznyelvben nemzeti tüzépként emlegetett állami építőanyag-kereskedések létrehozatalát. Az Országgyűlés elé terjesztett építészeti törvény utolsó verziójában ugyan, a hazai építőanyag-ellátás biztonságára hivatkozva, továbbra is szerepel az ötlet, de ezt immár a meglévő kereskedők bevonásával képzeli el a kormány. Az elgondolásnak főleg az állami beruházások szempontjából lehet szerepe. „Az építőanyag-kereskedelemben a közvetlen állami szerepvállalásnak nincs relevanciája, mert nagy a kockázata annak is, hogy – a piac volatilitása miatt – az állam esetleg magasabb áron vásárol termékeket, vagy a rárakódó ügyleti költségek miatt szenvedhet károkat” – mondta a HVG-nek Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke. A szervezet korábban írásban és szóban is jelezte a kabinetnek, hogy a meglévő kereskedelmi szereplők közti verseny önmagában „erős garancia az ellátásbiztonságra és a külföldi relációban is versenyképes árakra”.
A kormány bizonyos feltételek fennállása esetén meghatározhatja a stratégiai jelentőségű építőanyagok körét. A gyártók kötelesek adatokat szolgáltatni ezekről a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás számára, valamint az építőanyagok kivitelét és behozatalát is be kell jelenteniük. A stratégiai jelentőségű anyagokra az államnak elővásárlási joga lesz. A szakma előrelépésnek tekinti, hogy – a törvény korábbi verziójával ellentétben – az intézkedés nem vonatkozik az összes építőanyagra, de az elővásárlási jogot önmagában jelentős kockázatként értékelik a piaci szerződések esetleges ellehetetlenülése miatt. Intézkedésre okot adó állapot (veszélyhelyzet) esetén a kormány exporttilalmat is elrendelhet ezen anyagokra legfeljebb egy évre, és – kompenzáció mellett – a gyártókat a minimális termelés fenntartására kötelezheti. A stratégiai jelentőségű építőanyaggyárak eladásakor pedig az államot elővásárlási jog illeti meg.
A törvény erősíti az állami beruházásokban a „magyar építési termékek” szerepét; azok számítanak ilyennek, amelyeket több mint 50 százalékban magyar alapanyagból állítanak elő, vagy amelyeket több mint 50 százalékban magyar tulajdonban álló cég Magyarországon gyárt. Ezzel párhuzamosan Lázár novemberben erős üzenetet küldött a külföldi tulajdonú gyártóknak: „Tegyék le a lantot a külföldiek, és ajánlják fel az üzletrészeiket magyar cégeknek.” Ez a tárcavezető szerint nem korrupció, hanem érdekvédelem, mert „ugyanezt csinálják a németek és más nyugati országok is”. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség álláspontja szerint minden építőanyag magyarnak számít, ha a gyártás és az adózás helyszíne Magyarország, az előállítás során hazai munkaerőt foglalkoztatnak, és ahol lehetséges, magyar alapanyagot használnak fel – olvasható a szervezet észrevételei között, amelyeket a törvény társadalmi egyeztetése során nyújtottak be. Kiállnak amellett is, hogy – tulajdonosi háttértől függetlenül – minden gyártó elsősorban a belföldi piacot tekinti elsődlegesnek. A kormány csökkentené az import arányát is, ezt azonban megnehezíti az építőanyag-gyártókra kivetett szén-dioxid-kvóta-adó és a kiegészítő bányajáradék is, amely komoly veszteséget okoz a cégeknek. A HVG információi szerint ezzel kapcsolatban a szakmai szervezetek tárgyalásban állnak a kormánnyal.
