Egyvillametamorfózisa

„Szimmetrikus, mint egy templom, titokzatos, mint egy csűr, ragyog, mint egy palota” – írják az alkotók a Magyar Építészeti Múzeum főépületének nyertes tervéről. A BIVAK és a Tér és Forma Építész Iroda terve egyszerre illeszkedik tömegével a Bajza utcai környező házakhoz, sőt magas sátortetős formájával a közeli fasori református templomhoz is, mégis emblematikus. A pajtaformára emlékeztető épület lüsztermázas kerámiái az előző századforduló historizáló és szecessziós majolika cseréptetőit idézik majd meg. „Bizonyíték arra, hogy lehetséges a tradíciókból építkezve kortárs építészetet létrehozni” – méltatta a tervet a bírálóbizottság. A főépület kötné össze a három egykori szanatóriumból és a Walter Rózsi-villából álló múzeum épületeit. Ott lenne a fogadótér, közönségforgalmi terek és konferenciaterem. Az 1968-ban alapított Magyar Építészeti Múzeum – mostani nevén a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ – működésének ötven éve alatt nem kapott önálló épületet, mígnem 2016-ban az akkor Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémiához került a múzeum, s csodák csodájára lett is pénz, paripa, fegyver. A következő évben megkapták a volt BM-kórház hatalmas területét, a Walter Rózsi-villával, a három üres szanatóriumépülettel és a két, hatvanas években épült kórházépülettel együtt. A villa volt a legkisebb, építészetileg a legértékesebb, legizgalmasabb része az együttesnek, ezért annak a felújítása történt meg elsőként, 2020-ban.