Az új évben is folytatódik a tisztán elektromos autók és a konnektorból tölthető hibridek térnyerése, bár az ütem valamelyest lassulóban van. Az előrejelzések szerint az évtized végén az újonnan forgalomba kerülő járművek több mint negyven százaléka lesz részben vagy egészen elektromos hajtású.
Parkoló a kaliforniai Tesla-gyárban. Növekvő forgalom, csökkenő árak
AFP / JOSH EDELSON
Javulótöltőhelyzet
Bár az autósok többsége továbbra is otthon tölti a járművét – Magyarországon ez az arány kilencven százalék körül alakul –, a nyilvános töltési infrastruktúra viszonylagos fejletlensége is akadályozza a tisztán elektromos személyautók gyorsabb terjedését. Világszerte már több mint 3 millió nyilvános töltő várja az autósokat – a helyzeten az is javít, hogy a Tesla megnyitotta superchargereit a nem teslások előtt is –, ezekből Európában több mint félmillió található. Magyarországon mintegy háromezer töltőállomás és azokon ötezer töltőpont szolgálja ki a villanyautósokat.
Évente jellemzően 50 százalékkal vagy annál is nagyobb arányban bővül a hálózat. Az EU tervei szerint az unió országaiban 2025-ben már 1,8 millió, 2030-ban 5 millió, 2035-ben pedig, amikor az előrejelzések szerint 130 millió elektromos jármű szaladgálhat az európai utakon, 10,4 millió nyilvános töltő fogadja majd az elektromos és hibrid járművek gazdáit. Az uniós előírások szerint 2026-ra a legfontosabb EU-n belüli közlekedési folyosók mentén legalább 60 kilométerenként kell töltőpontokat létesíteni, s ezek minimális teljesítményét 2026-ra 400 kilowattra, 2028-ra pedig 600 kilowattra kell növelni. Közben már tervezik a hidrogén-üzemanyagcellás személy- és teherjárművek európai infrastruktúráját is: 2031-re legalább 200 kilométerenként kell telepíteni egy hidrogéntöltő állomást.
Bár a növekedés látványos, a járműgyártókat tömörítő európai szervezet, az ACEA számításai szerint még több töltőpontra lenne szükség. A szervezet azt tartaná ideálisnak, ha egy tisztán elektromos járműre 3 kilowatt, egy hibridre pedig 2 kilowatt nyilvános töltőponti teljesítmény jutna. Ez azt jelenti, hogy az EU által javasolt 10,4 millió helyett 2035-ben már 31,3 millió ilyen pontra lenne szükség.
Nem csupán a nagyobb teljesítményű szupergyors töltőállomások aránya növekszik, folyamatosan érkeznek az újítások is. Az egyik lehetséges irány az, hogy – a telefonokhoz hasonlóan – az autók számára is elérhetővé teszik a vezeték nélküli töltést, ami jelentősen megkönnyítené a „tankolási” folyamatot. Kísérleteznek olyan okosutakkal is, amelyek menet közben, indukciós eljárással töltenék a járműveket, így azoknak nem kellene leparkolniuk a töltőhelyeken. És még nem adták fel azok, akik azt szorgalmazzák, hogy a járműveket könnyen kiemelhető, cserélhető akkumulátorokkal gyártsák, így a „tankolás” abból állna, hogy a lemerült akkukat feltöltöttre cserélik, ez pedig nem tartana tovább 3-4 percnél.
