Adó hátán adó
Szerdán tovább nőtt az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, emiatt a kutakon átlagosan 585 forintot kellett fizetni a benzin és 619 forintot a gázolaj literjéért. Így Magyarországon nagyjából annyiba kerülnek az üzemanyagok, mint Ausztriában, miközben a Lajtán túl a háztartások vásárlóereje jóval magasabb. Romániához és Szlovéniához képest pedig kimondottan drága a magyarországi tankolás. Az összehasonlításban fontos tényező a forint árfolyama: ha a magyar fizetőeszköz gyengül a környező országok devizáihoz képest, akkor az ottani árak átszámolva magasabbnak tűnnek. A forint gyengülése azonban csak ebből a szemszögből látszik kedvezőnek. E csalóka látszatnál jóval lényegesebb, hogy az irányadó Brent olajfajta dollárban számított ára mellett a dollár–forint árfolyam a legfontosabb tényező az üzemanyagok árváltozása mögött.
A Brent hordónkénti jegyzése az év eleje óta a 75–80 dolláros sávban mozog. Alapesetben a 80 dollár körüli ár tűnik reálisnak az év hátralévő részében is, de sok a bizonytalanság, különösen a közel-keleti háborús helyzet miatt. A forint az év eleje óta trendszerűen gyengül, az euróval szembeni kurzus kedden 2023 ősze óta nem látott szinteket ért el. Egyrészt azért, mert a jegybank megpendítette a kamatcsökkentés esetleges gyorsítását, másrészt mert a nemzetgazdasági tárca két középvezetője hétfőn unortodox javaslattal áll elő: a változó kamatozású hitelek kamatát a bankközi kamatlábak (Bubor) helyett a jóval alacsonyabb értéken álló diszkontkincstárjegy-hozamokhoz kötnék. A felvetésre a forintárfolyam mellett a budapesti tőzsde fontosabb részvényei is zuhanni kezdtek.
A forintárfolyam alakulásától függetlenül borítékolható, hogy régiós összehasonlításban az egész évben drága marad a magyarországi benzin- és gázolajvásárlás. Az üzemanyagok – és a forgalmazóik – adóterhelése ugyanis rendkívül magas, és egyelőre nem érkezett jelzés a kormány részéről, hogy ezt enyhíteni kívánná. A fogyasztói árak január közepén ugrottak meg jelentősen, literenként 21 forinttal: ekkor terhelték rá a vásárlókra az év eleji jövedékiadó-emelés második felét. Az adóemelést uniós kötelezettséggel indokolja a kormány, ám ez csak részben megalapozott. A jövedéki adó mértéke Magyarországon valóban elmaradt az euróban meghatározott uniós minimumtól, ám elég lett volna a 2023. október eleji árfolyammal (390 forint/euró) korrigálni a sarcot, mégis a jóval magasabb, 420-as árfolyamértékkel számolt a kormány. Ez a lépés a szükségesnél nagyobb adóemelést eredményezett – úgy keletkezik több adóbevétele az államkasszának, hogy a drágulást „Brüsszelre” lehet fogni.
Eközben Magyarországon a legmagasabb az általános forgalmi adó – nemhogy a régióban, de egész Európában –, ráadásul ez már a kiskereskedelmi ár jövedéki adóval növelt részére rakódik rá: gyakorlatilag az adót is adóztatja az állam. Az pedig egyfajta bújtatott áfaemelésként is értelmezhető, hogy a forgalom után fizetendő a kiskereskedelmi különadó. A kormány 2023 elejétől 41 százalékra emelte az energiaellátók jövedelemadójának (Robin Hood-adó) kulcsát, az idén is ez a mérték van érvényben. A kiskereskedelmi szereplőket sújtja az energiahatékonysági adó (EKR) és a kőolajtermék-készletezési díj is.
Az Orbán Viktor vezette kormányt ugyanakkor kínosan érinti az üzemanyagok drágulása. Nagy Márton nemzetgazdasági – akkor még gazdaságfejlesztési – miniszter tavaly ősszel lényegében utasította a kiskereskedelem legfontosabb szereplőit, hogy moderálják az áraikat, továbbá rendszeres jelentéseket követelt tőlük. Mivel az az adóktól – a nem közvetlenül az üzemanyagokat érintő sarcokat is beleértve – megtisztított kis- és nagykereskedelmi árrés Magyarországon régiós összehasonlításban nem kiemelkedő, nehezen látható, hogy az iparág szereplői hogyan tudnák faragni az áraikat. Persze a kormány képes akár veszteséges működésre is kényszeríteni őket. A közelmúltban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nem zárta ki a 2022. december 6-án véget ért üzemanyagárstop újbóli bevezetését, mondván: „Rossz eszköz, de egy még rosszabb helyzet elérését hivatott megakadályozni.” Az árstoppal folytatott előző kaland a szabályok folyamatos barkácsolásával járt, szétverte a piaci viszonyokat, a kétségbeesés szélére sodort kisvállalkozásokat, és ellátási problémákban csúcsosodott ki. A hatóságilag nyomott ár – ahogy legutóbb – ezúttal is fokozott keresletet eredményezne, valószínűleg mégis alacsonyabb adóbevételekkel járna. ¬ Kovács Gábor
