Nagyjából 14,5 millióan vallják magukat palesztinoknak a világon, ebből 5 millióan Ciszjordániában és a Gázai övezetben, 2 millióan Izraelben vannak. Így a palesztinok több mint fele menekültként főként Jordániában, Libanonban és Szíriában, illetve kivándorlóként a világ más országaiban él. A gázai palesztinok többségét is az 1948-as arab–izraeli háború menekültjei, illetve az otthonukat elhagyók leszármazottai alkotják – ezért is mondják, hogy a palesztin az egyik legnagyobb menekültnemzet a világon. Az Izraelben élők többsége inkább izraeli arabnak mondja magát, de elkötelezett a palesztin ügyért, az önálló állam megteremtéséért.
A Palesztinából több hullámban történt XIX. és XX. századi kivándorlás egyik fő célpontja Latin-Amerika volt, a Közel-Keleten kívüli legnagyobb – félmilliós – palesztin közösség a 20 milliós Chilében él. Az akár hatodgenerációs chilei palesztinok őrzik arab gyökereiket, sőt különleges szerepet töltenek be a társadalomban, a gazdaságban, a politikában és a művészetben is. Még a sportban is: a Santiagóban palesztin bevándorlók által az 1920-as években alapított Club Deportivo Palestino néven első osztályú futballcsapat is van, mezük pedig a palesztin zászlóra emlékeztet. Gabriel Boric elnök rendszeresen szót emel a palesztinok emberi jogaiért, és Chile is azon országok közé tartozik, amelyek visszahívták izraeli nagykövetüket a gázai offenzíva elleni tiltakozás miatt.
Az USA-ban élő, palesztin gyökerű közösséget 150 és 200 ezer közé teszik, a kanadai 20 ezres lehet, míg Nyugat-Európában is közel százezer palesztin él, főként Németországban, Dániában, Svédországban és Nagy-Britanniában. Jelentős a számuk az öbölbeli arab monarchiákban, a legtöbben – 275 ezren – Szaúd-Arábiában laknak. A palesztinok jelentős része értelmiségi munkát végez a királyságban, sokan mérnökök, ügyvédek, orvosok. A palesztin az első tanult arab nép – mondják –, és a tavaly mért mindössze 2,2 százalékos írástudatlansági ráta világviszonylatban is kiemelkedően jó. Ennek hátterében az áll, hogy az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNWRA) jól működő iskolarendszert hozott létre a menekülttáborokban, általános a tankötelezettség. Az ügynökség tavaly Libanonban, Szíriában, Jordániában, Ciszjordániában és a Gázai övezetben több mint hétszáz általános és középiskolát működtetett. Sok palesztin család pedig úgy látja, az egyetlen lehetőséget a kiugrásra és a normális életre az oktatás teremti meg. Bár a szegénység miatt a felsőoktatás sokak számára álom marad, Ciszjordániában és a Gázai övezetben a 18–24 évesek között a felsőoktatásba beiratkozók aránya az utóbbi években több mint 25 százalékos volt, ami nemcsak közel-keleti, de nemzetközi mércével nézve is magas.
