Az egészségügy most előre megy, vagy éppen hátra? Sokan teszik fel ezt a kérdést a gyógyszertári szabályozás legfrissebb módosítása kapcsán. A belügyminiszter rendelete lehetővé teszi, hogy a fiókgyógyszertárakban gyógyszerész személyes jelenléte nélkül is kiadhassanak vényköteles gyógyszereket. Ám több megszorítással: telefonon vagy online elérhetőnek kell lennie egy gyógyszerésznek, ha szükséges a szakmai tanácsa. Gyógyszert készíteni és fokozottan ellenőrzött medicinát kiadni nem lehet a személyes jelenléte nélkül.
A jobb érthetőség kedvéért: a fiókgyógyszertárak közforgalmú patikák telephelyei – jelenleg mintegy 600 ilyen van az országban –, amelyek kisebb településeken, jellemzően szűkített nyitvatartási időben, egyedüli ellátóként szolgálják ki a betegeket. Azt sem árt tudni, hogy még a forgalmas nagyvárosi patikákban is többnyire szakasszisztensek adják ki a vényre felírt vagy anélkül is kapható orvosságokat, de ott változatlanul kötelező a nyitvatartási időben egy gyógyszerész jelenléte.
A kivételesen nem a semmiből előkerült rendelet koncepcióját tavaly nyáron megszellőztették, megoldást keresve a kistelepülések gyógyszerellátására. Az elmúlt bő egy évtizedben ugyanis 58 fiókgyógyszertár zárt be, így jelenleg a települések felében nincs patika, mintegy 700 ezer ember a lakóhelyén kívül kénytelen beszerezni a felírt orvosságot.
Minden jel azt mutatja, hogy a fiókgyógyszertárak működtetése veszteséges. Kicsi a forgalom, az idős és kis jövedelmű lakosok a lehető legolcsóbb, támogatott készítmények megvásárlására szorítkoznak, a drágább, jövedelmezőbb, magasabb árréssel értékesíthető vénymentes orvosságok, kozmetikai szerek e helyeken nemigen fogynak.
A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége úgy látja, hogy a rendelet előrelépés, mert ezzel megállítható a fiókgyógyszertárak számának eróziója. Bár jobb lett volna, érvel a közleményük, ha az érintett fiókgyógyszertárak számát – a nyitvatartásukat is figyelembe véve – szűkebben szabják meg, a személyi feltételekre is szigorúbb elvárásokat határoznak meg.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán a HVG kérdésére leszögezte, hogy a szakma visszalépésnek tekinti az általuk korábban is ellenzett rendeletet, ami téves helyzetértékelésből fakad. Vagyis a strukturális munkaerőhiányt nem a gyógyszerészi bér „megspórolása” orvosolja, hiszen nyomott bérekért szakasszisztenst sem fognak kapni. Itt az állami támogatás növelése lehet a megoldás – véli az elnök –, ami az egész ellátási hálózat fenntartási költségéhez képest nem jelentős összeg. Becslések szerint évi 2-3 milliárd forint talpon tarthatná a kistelepülések gyógyszerellátását.
Kétségtelen, hogy a költségvetés szempontjából spórolósabb megoldás a szakasszisztensekre hagyni a fiókgyógyszertárakat, hiszen a telekommunikáció a Covid óta egyre inkább jelen van a hazai egészségügyben is. Az orvosi távkonzultáció, a távleletezés, az online zajló orvos-beteg találkozó mind hétköznapibbá válik. Nemzetközi trend – mint most éppen Angliában –, hogy bővítik a gyógyszerészek kompetenciáját. Oltópont, egészségügyi tanácsadás, néhány kórkép önálló gyógyszeres terápiája – ezekkel bővül a patikák működési köre. Erre pedig éppen az olyan kistelepüléseken van nagyobb szükség, ahol már háziorvos sincs, egyedüli elérhető egészségügyi tanácsadó a gyógyszerész lenne.
