Védelmi pénz
Donald Trump nemhogy nem védené meg azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem költenek eleget védelemre, hanem egyenesen szabad kezet adna Oroszországnak, és arra biztatná Moszkvát, hogy támadja meg őket – idézte fel az előző ciklusa alatt egy európai vezetővel folytatott beszélgetését a republikánus elnökjelölt-aspiráns. Míg a dél-karolinai kampányrendezvényen mondott beszédet a helyszínen ováció fogadta, a Fehér Ház elítélte a volt elnököt, s közleményben hangsúlyozta, megdöbbentő és megfontolatlan lépés az USA legközelebbi szövetségesei ellen invázióra buzdítani egy gyilkos rezsimet. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megszólalt, és reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnökválasztás nem rombolja le a transzatlanti kapcsolatokat. A norvég politikus azt is közölte, a szövetség megvédi minden tagját. A NATO alapításáról szóló washingtoni szerződés értelmében a kollektív védelem valamennyi tagállamot – a katonai kiadások nagyságától függetlenül – megilleti. Az észak-atlanti szövetség tagállamai a Krím Oroszország általi bekebelezését követően, a 2014-es walesi csúcson tettek politikai felajánlást, hogy tíz éven belül elérik a GDP-arányos kétszázalékos védelmi kiadási szintet. A 31 tagot tömörítő szervezetben ennek jelenleg tizenegy ország – köztük Magyarország – felel meg. Közben az amerikai szenátus több hónapig tartó alkudozás után megszavazta az Ukrajnának, Tajvannak és Izraelnek szánt 95 milliárd dolláros csomagot.
