Vakremény

Navalnij is bloggerből lett az orosz ellenzék vezéralakja – hozott példát a nemzetközi porondról az influencerügynökséget is működtető cég, a Red Lemon ügyvezetője, Nagy Péter arra, hogy van átjárás a YouTube és a politika világa között. Bár nyilvánvalóan nem a tragikus végkifejletre utalt, kétségtelen, hogy az önmagukat felépítő online véleményvezéreknek bőven van kockázatuk a kiállással. A Be Social reklámügynökség ügyvezetője, Joanelli Tamás a HVG kérdésére úgy kalkulált: szinte biztos, hogy a gyermekvédelem ügyéhez a nevét adó több mint száz influencer közül sokan vesztettek el követőket, rajongókat. „De ha tippelhetnék, azt mondanám, valószínűleg több új követőt kaptak ezáltal, mint ahányat elveszítettek. Üzletileg viszont már sokkal kényesebb a kérdés. Számos véleményvezér él fizetett tartalmak publikálásából, sokan azt kockáztatták most, hogy a kiállásukkal eddig stabilnak hitt megbízásokat is elveszítenek” – vélekedett Joanelli. Nagy Péter szerint fontos választóvonal, hogy a tüntetés szervezői politikai babérokra törnek-e, vagy csak közéleti állásfoglalásra.

Azt, hogy van átjárás az online és az offline tér között, már korábban is láthattuk kisebb léptékben – hívta fel a figyelmet Joanelli Tamás, „emlékezzünk csak azokra az esetekre, amikor egy pláza működése bénult meg attól, hogy fiatalok lepték el, mert imádott youtuberük ott tartott közönségtalálkozót”. Ez az egyik első bizonyíték arra – fűzte hozzá –, hogy az online térben befolyással bíró embereknek van mozgósító erejük a való világban is, ráadásul láthatóan nem is kicsi.

Arra a kérdésre, hogy mi az, amit az influencerek tudnak, de a politikusok nem, a reklámszakember azt mondta: senki nem vitathatja el, hogy ma egy influencer messze hitelesebb tud lenni, mint egy politikus. Egy véleményvezér a saját tartalmaival építette fel azt a követőtábort, amelynek tagjai bizalommal fordulnak felé, és követendő példaként állítják őt maguk elé. „Ezt a bizalmi tőkét nagyon könnyen el lehet játszani, láttunk erre példát a közelmúltból is elég sokszor. Egy politikus is fel tudná építeni ugyanezt a hitelességet, bizalmi tőkét, de erre jelenleg nem nagyon tudunk jó példát hozni” – vélekedett. Azzal Joanelli is egyetért, hogy a tüntetés résztvevőinek száma jelzésértékű: nagy szükség lenne olyan új vezetőkre, akik tudnak alternatívát mutatni bizonyos témákban. Kérdés, hogy a szervezők mennyire találták meg magukban ezt a vezetői szerepet. „Ne felejtsük el, számukra is nagyon új élmény volt ez a megmozdulás. Egyikük sem tapasztalhatta meg korábban, milyen érzés ennyi embert megmozdítani egy ügy érdekében. Ezt fel kell dolgozni, hagyni kell rá időt” – inti türelemre az esetleges elégedetlenkedőket a Be Social szakértője.

Fazekas István

A kormány jó előre bebiztosította magát, hogy semmilyen utcai politikai vagy éppen nem politikai mozgalomtól ne kelljen félnie. 2022 őszétől, az alaptörvény sokadik módosítása után a különleges jogrendet egy-két szó elhagyásával immár úgy határozták meg, hogy annak alapján az Országgyűlés már akkor is kihirdethet szükségállapotot, ha nem erőszakos módon lépnek fel az „alkotmányos rend” ellen, és már ebben az esetben is bevethető a honvédség, nem csak a rendőrség és a titkosszolgálatok. Egy 150 ezres tüntetés ezt az alkotmányozó lépést idézi fel. „Csak nehogy a magyar Majdan legyen a Hősök tere” – mondták fideszes ismerősei Török Gábor politológusnak, az ukrán fővárosban 2014-ben erőszakba torkollott tüntetésre utalva. A demonstráció előtti órákban tetten érhető volt az is, hogy valakik provokálni próbálják a kormány kritikusait. A Fidesz médiauniverzumához tartozó Mandineren azokat az állítólagos felhívásokat citálták, amelyek arra buzdították a tüntetőket, hogy összetűzésre alkalmas eszközöket vigyenek magukkal. Ehhez képest egy nyugodt és méltóságteljes tömeg hallgatta végig az influencereket.

„Ami lehetséges, az megtörténhet” – mondta Vörös Imre volt alkotmánybíró a HVG azzal kapcsolatos kérdésére, hogy egy békés tüntetés kiválthat-e agressziót a hatalomból. Az akadémikus már 2021-ben arról írt Államcsínytevők című könyvében, hogy a jelenlegi alaptörvény keretein belül nincs visszaút a demokráciához, ahhoz előbb fel kell számolni az alkotmányellenes közjogi állapotot. Szerinte ezt kell tenni a rendeleti kormányzással is. Bár nem verik pépesre az embert, éjszakánként újabb és újabb jogszabályok keletkeznek, amelyek az önkényuralom jogrendjét építik fel. A társadalom pedig belesimul ebbe – tapasztalja Vörös Imre –, nincs a közösségnek veszélyérzete, vagy magasabb a tűréshatára. A volt alkotmánybíró szerint a jogásztársadalom is felelős ezért, amelynek jelentős része működteti az államhatalmat.

Az influencerek kiállása ugyanakkor meglepetéssel is szolgált az akadémikusnak. Mint mondta, döbbenetesnek tartotta az intellektuális különbséget a tüntetés szónokai és a közélet jelenlegi szereplői között. „Alig tudok olyan politikust mondani, aki felérne az ott megszólaló youtuberekhez, akkora intellektuális fölényben voltak ezek a fiatalok. Az akadémikusok szintjén is tárgyalóképesek” – számolt be személyes benyomásairól.

Orbán Viktor kormányfő pedig néhány órával a tüntetés előtt éppen a kínai belbiztonsági miniszterrel parolázott. Ami az ukránoknak a Majdan, az a kínaiaknak a Tienanmen tér, ahol 1989-ben ugyancsak a hadsereg támadt rá a tüntető diákokra. A Reuters tudósítása szerint Vang Hsziaohung „szokatlan módon” felajánlotta támogatását Magyarországnak közbiztonsági kérdésekben. A brit hírügynökség ezt Kína diplomáciai győzelmeként értékelte, hiszen az Európai Unió egésze éppen azt mérlegeli, hogy lazítson a kínai kapcsolatokon, egyebek között az emberi jogokkal kapcsolatos nézetkülönbségek miatt.