Átmeneti huszárvágás

Tempót váltott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és egy százalékponttal, 9 százalékra vitte le az alapkamatot szerdától. De csak „átmenetileg gyorsítják a kamatcsökkentési ciklust” – ismételte meg többször is Virág Barnabás alelnök, aki szerint az egész évre tervezett kamatcsökkentésnek csak az ütemezése változik, a mértéke nem. Az az elemzői kalkuláció, hogy félévkor 6–7 százalék között lesz az alapkamat, reális – mondta a jegybankár. Az egy százalékpontos vágás magyarázataként pedig megjegyezte: az inflációs pálya a várakozásoknál 0,5 százalékponttal lejjebb tolódott. Januárban még csak 0,75 százalékpontos korrekcióról döntött a testület, holott már akkor is felmerült az ennél nagyobb kamatvágás lehetősége. Mivel a fogyasztói árak tavaly decemberben 5,5, januárban 3,8 százalékkal haladták meg az előző évit, a januári 10, illetve a ­februári 9 százalékos alapkamat reálértékben nem jelent érdemi változást. Csakhogy januárban – az ülés rövidített jegyzőkönyve szerint – „a kamatdöntést megelőző héten pénzpiaci zavart okozó tényezők” merültek fel, emiatt hét tanácstag a 0,75 százalékpontos javaslatra voksolt, csupán ketten (Kovács Zoltán és Patai Mihály) szavaztak az egy százalékpontos változatra. Ez volt az első olyan eset, amikor a testület tagjai nem egységesen döntöttek. Pénzpiaci zavaró tényezőként Virág egy interjúban a befektetői megítélést rontó kormányzati beavatkozásról beszélt, amelynek nyomán a forint az euróval szemben a 389-es szintig gyengült. Innen erősödött vissza a januári visszafogott kamatcsökkentés után. De csak átmenetileg, mert hétfőn és kedden már ismét a 389–390 közötti sávban ingadozott a kurzus, ám most ez már nem intette óvatosságra a tanácstagok többségét. Az egy százalékpontos döntés bejelentése után az árfolyam a 391-es szintet is megérintette.

Az MNB 5,2 százalékos reálkamata változatlanul a legmagasabb a régióban. Csehországban 6,25 százalékos alapkamat áll szemben a 2,7 százalékos januári inflációval, Lengyelországban pedig 5,75 százalékos a 4,5 százalékos áremelkedéssel. A kamatpálya még néhány hónapig viszonylag egyszerűnek látszik, hiszen a havi inflációs adatok 4 százalék körül alakulhatnak. A nyári hónapoktól azonban a statisztikai bázishatás miatt – a 2023. őszi, csökkenő adatokhoz viszonyítva – enyhe emelkedésre, 2024 végén 5 százalék körüli inflációra és 6-6,5 százalékos alapkamatra tippelnek az elemzők. A közelmúlt inflációs tendenciáit vizsgáló MNB-elemzés szerint 2021 júniusa és 2023 decembere között az EU-n belül Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben (kumuláltan 56,3 százalékkal) az élelmiszerek, emiatt az árszint elérte az európai átlagot. Ez egyebek mellett az ágazat alacsony termelékenységének és gyenge versenyképességének tudható be. Az alapélelmiszerek tőzsdei árai már csökkennek, a 2021. januári szinthez közelítenek. Ezzel szemben a magyarországi élelmiszerárak januárban 2,6 százalékkal haladták meg az előző évi és 0,7 százalékkal a tavaly decemberi szintet.