A régóta ismert arc- és ujjlenyomatok mellett egy ideje már ismerősen csenghet a tenyérvénás azonosítás is. De a tudomány már előrébb tart olyan módszerekben, amelyeket elsősorban személyazonosságuk igazolására használhatnak majd emberek.
Egymástól függetlenül dolgozó amerikai és kínai kutatók állítják, hogy a fogcsikorgatást kísérő hangok minden egyes embernél eltérők, és a fülben elhelyezett mikrofonnal biometrikus adatokat (azonosításra alkalmas jeleket) lehet generálni belőlük. Mindez nem is olyan meglepő annak fényében, hogy a fogászati minták milyen fontos szerepet játszanak a törvényszéki orvoslásban az azonosítások során. Az ujjlenyomathoz hasonlóan minden ember fogazatának egyedi felépítése és harapási mintája van. A fogazatot alakító tényezők közé tartozik például az alsó és felső fogsor között létrejövő érintkezés (okklúzió), a fogzománc sűrűsége és rezonanciája, a hiányzó fogak, a fogtömések. Ezek a különbségek összeadódnak, és egyedülálló rezgéseket eredményezhetnek, ha valaki csikorgatja a fogát.
Ebből indultak ki a Rutgers Egyetem és a Floridai Állami Egyetem kutatói a ToothSonic nevű eszköz kifejlesztése során. Fogcsikorgatással kell hangot adni, és ezek a hangrezgések a koponyán keresztül jutnak el a hallójáratba, ahol egy befelé néző mikrofon veszi fel a rezgéseket. A ToothSonic többszintű akusztikus jellemzőket von ki, így tükrözi a foglenyomat-információkat a hitelesítéshez. A szakemberek szerint az eszközzel akár 96,8 százalékos hitelesítési pontosság is elérhető.
Hasonló irányban gondolkodtak a Pekingi Technológiai Intézet, a Pekingi Műszaki Egyetem és a philadelphiai Temple Egyetem kutatói. Az általuk fejlesztett TeethPass is rögzíti a koponyacsontokon és a hallójáratban keletkező fogzajt, majd neurális hálózat beiktatásával használja fel ezt az információt az azonosításhoz. A TeethPass átlagos hitelesítési pontossága megegyezik az amerikai eszközével.
Bár elsőre furcsának tűnő azonosítási módszerről van szó, jó pár pozitívuma lehet. A legfontosabb mindenképp a biztonsága: tulajdonképpen lehetetlen hamisítani, gyakorlatilag áthatolhatatlan a védelem. Az eltulajdonításához, a megfelelő biometrikus kulcs létrehozásához az egész koponya felépítését, a szájat és a fogakat, sőt még a hallójáratot is le kellene utánozni, ez bizonyosan kifog a hackereken. A kínai kutatók azt is kimutatták, hogy a felhasználó rágásáról készített felvételek lejátszása nem működik ebben az esetben, ráadásul az ilyen támadás könnyen felfedhető és blokkolható.
Egy másik előny, hogy ezzel a módszerrel láthatatlanul történhet egy lezárt eszköz feloldása, nem kell az ujjakat használni vagy a kamerába nézni. Mozgássérült emberek számára is könnyen alkalmazható az eljárás. Az is sokat nyom a latban, hogy a hardveres rész nem bonyolult, a kísérletek során a fülbe helyezett mikrofonos eszközként használt fülhallgató-prototípusok eredetileg hagyományos fülesek voltak, amelyeket alig kellett módosítani. ¬
