Örvényben
Egyre több nyugati politikus tartja elképzelhetőnek, hogy valamilyen formában nagyobb létszámú külföldi katonát vezényelnek az Oroszország ellen harcoló Ukrajnába. Moszkva harcosan reagál.
Mennek, maradnak?
Ellentmondás
Háborúzna
Nagyon erősnek érzi magát Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő, aki a napokban ellátogatott a lengyel határ közelében lévő katonai egységekhez, és kilátásba helyezte, hogy országának hadserege megtámadja és elfoglalja a Litvánia és Lengyelország határán futó Suwalki-folyosót. A légvonalban 65 kilométer széles, ritkán lakott korridor stratégiai fontosságú, hiszen összeköti az Oroszországgal határos Belaruszt az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávéval. Az utóbbiban eddig is volt atomfegyver, míg az előbbiben az ukrajnai háború következményeként, Lukasenka közlése szerint tavaly októberben zárult le a Moszkva ellenőrzése alatt tartott orosz taktikai nukleáris eszközök telepítése.
Korábban több nyugati katonai szakértő is úgy vélekedett, a legnagyobb eséllyel a „világ egyik legveszélyesebb területének” tartott folyosó ellenőrzése miatt törhet ki Oroszország és a NATO között összecsapás. „Szembe kell szállni a balti köztársaságokkal, és el kell foglalni Lengyelország egy részét is” – mondta Lukasenka Aljakszandr Naumenkának, a belorusz északnyugati parancsnokság első emberének. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az egységeik meg is tudják-e tartani a Suwalki-folyosó területét, a tábornok közölte: „Mindent megterveztünk, az állományt pedig felkészítjük.”
Míg Lukasenka az ölében fehér spicckutyát simogatva egy, a NATO elleni háborút jelentő katonai akcióról tárgyalt, Vlagyimir Putyin éppen arról beszélt, hogy Moszkva – a NATO és Oroszország katonai költségvetésének hatalmas különbségei miatt – nem fog háborúzni az észak-atlanti katonai szövetséggel. „2022-ben az USA a GDP-jének 3,5 százalékát fordította védelemre, míg Oroszország a négy százalékát. Ám ez a valóságban hatalmas különbséget jelent, mert az USA 811 milliárd dollárt, Oroszország 72 milliárdot költött. És valaki, aki látja ezt a különbséget, arra gondol, hogy mi háborúzni akarunk a NATO-val? Ez teljes mértékben szamárság” – közölte Putyin az orosz légierő pilótáival rendezett találkozón.
Putyin sületlenségnek nevezte, hogy Oroszország meg akarná támadni Lengyelországot vagy a balti köztársaságokat. Az orosz elnök szerint erről csak azért beszélnek az érintett államok vezetői, mert újabb pénzforrásokat akarnak a védelemre. „Ukrajnában sem csináltunk volna semmit, ha nem történik puccs, és ezt követően nem kezdett volna Ukrajna katonai műveletekbe a Donyec-medencében” – magyarázta a Kreml ura. A NATO és Oroszország közötti konfliktust kizáró nyilatkozat komoly hangnemváltásra utal. Korábban Putyin még arról beszélt, ha a Nyugat külföldi katonákat vezényel Ukrajna területére, akkor elkerülhetetlenné válik a harmadik világháború kitörése.
Az utóbbi napokban szemmel láthatóan egyeztetési problémák vannak a hivatalosan egy államszövetséghez tartozó Minszk és Moszkva között. Nem sokkal az előtt, hogy Putyin és Lukasenka egészen másképpen nyilatkozott a NATO-val való esetleges összecsapásról, a belorusz elnök arról beszélt, hogy a hatóságoknak sikerült megakadályozniuk, hogy a március 22-ei moszkvai terrortámadás elkövetői belépjenek Belarusz területére. „Észlelték a komoly biztonsági jelenlétet, és ekkor indultak Ukrajna felé” – dicsekedett. Ezzel – csakúgy, mint néhány nappal korábban Belarusz moszkvai nagykövete, Dmitrij Krutoj – ellentmondott annak a moszkvai narratívának, miszerint az is arra utal, hogy Kijevnek köze volt a 140 halálos áldozatot követelő akcióhoz, hogy a terroristák a tettük elkövetése után Ukrajnába akartak szökni.