Könyvárszigor
Forrong a könyves szakma a kiadványok árkötöttségéről szóló, készülő törvényjavaslat miatt. Március 30-áig lehetett véleményezni a kulturális tárca által jegyzett tervezetet, amelynek lényege, hogy az új könyveknek a kiadó vagy az importőr által meghatározott árából egy éven át nem lehet majd kedvezményt adni. A törvény a kihirdetését követő ötödik hónap első napján lépne hatályba. Az új szabályozás a nagyobb könyvesbolthálózatoknak – Libri és Líra –, illetve azok webshopjainak kedvezne, miközben sértené a kis és közepes kiadók érdekeit, no meg a vásárlókét, akiket nem csábíthatnának akciós árú új könyvekkel.
„A korábbi években voltak ugyan egyeztetések a könyvek árkötöttségének lehetőségéről, ám a mostani javaslatot semmilyen előzetes szakmai egyeztetés nem előzte meg, hatása pedig a jelenlegi formájában erősen piacromboló lehet. Bár a javaslathoz csatolt hatásvizsgálati lapon azt írják, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését bevonták a javaslat kidolgozásába, semmilyen egyeztetés nem történt” – mondta a hvg360-nak Gál Katalin, az MKKE elnöke. A szervezet egyáltalán nem ért egyet az elkészült törvényjavaslattal, annak visszavonását és további egyeztetést kezdeményez Hajdú Andrással, a Közpolitikai Elemzési Irodát vezető helyettes államtitkárral.
A kötött könyvár nem ördögtől való, az uniós országok többségében is van. Lényege, hogy a kiadó és/vagy az importőr határozza meg az általa megjelentetett vagy forgalomba hozott könyv fogyasztói árát, amely bizonyos ideig a kiadó engedélye nélkül nem változtatható meg. A javaslat szerint az árak rögzítése 365 napos időtartamra szólna – a német nyelvterületen létező rendszerhez hasonlóan. Az árfixálás csak akkor lenne kötelező, ha az adott könyvet legalább 3 éve nem adták ki Magyarországon. A javaslat indoklása szerint a kötött árak érvényesítése biztosítja a könyvkínálat sokszínűségét, segíti azoknak a minőségi könyveknek a kiadását, amelyek kevés példányban jelenhetnek meg. Iparági szereplők viszont úgy látják, hogy a most elővezetett megoldás egyáltalán nem szolgálja a kis kiadók és azok könyvesboltjai, webshopjai védelmét, mert a vásárlók többsége a jövőben vélhetően a legismertebb könyvesboltokban és online értékesítőktől szerezné be a kisebb kiadók könyveit is, ha azokat mindenütt ugyanannyiért kapja meg. Az új szabályozás ugyanis mindenkinek engedne egységesen tízszázalékos kedvezményt, ám ez így olyan, mintha nem is lenne, hiszen feltehetően mindenki meg is adja – véli egy neve elhallgatását kérő kiadóvezető.
Az online vásárlásnál is hasonló lenne a helyzet. Ha a javaslat törvénnyé válik, az olvasónak nem lesz fontos a kis kiadók oldalait böngészni, hiszen ugyanazt a könyvet a nagyobb online oldalakon is megveheti, emiatt a kisebb és a közepes méretű kiadók online boltjainak forgalma várhatóan eshet. Ha pedig e kiadók könyveit egy másik kereskedő oldalán veszik meg, azok árából a nagykereskedelmi árrés is lejön, így ezzel is csökken a hasznuk – mondta el egy kisebb kiadó vezetője. Szintén a kisebb szereplőket érinti hátrányosan, hogy tömeges értékesítésnél – ha például egy vállalat ajándékba venne nagyobb számban könyveket – sem adható 10 százalékot meghaladó mennyiségi kedvezmény. Életszerűtlenül szigorúnak tűnik az is, hogy a kiadók a saját szerzőiknek, munkatársaiknak és a kiadásban közreműködő személyeknek sem értékesíthetik kedvezménnyel az általuk kiadott könyvet, csak harminc napig – hívta fel a figyelmet a törvény egy részletére egy közepes méretű kiadó vezetője.
