Újabb törvény ad muníciót az államnak, hogy megkaparintsa vagy átjátssza a klientúrájának a kiszemelt vállalkozásokat. Ebbe azt a Gazdasági Versenyhivatalt vonná be, amelynek épp az üzleti élet tisztaságán kellene őrködnie.
Marabu
Esélylatolgatás
Bevásárlókocsik a Sparnál. Illik, nem illik
Fazekas István
Kölcsönösen perlekedik egymással, de legalábbis fenyegetőzik a Spar és a magyar állam. Az Európai Bizottság a 2010-es évek elején még diszkriminatívnak ítélte a különadókat, de azután az Európai Unió Bírósága helybenhagyta a kiskereskedelemre és a távközlésre kivetett magyar pótterheket. „A 2020-as ítélet meglepetést keltett, hiszen aki itt él, pontosan tudta, hogy mi a cél, és hogy a különadók nem voltak versenysemlegesek” – véli László Csaba korábbi pénzügyminiszter, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Főleg annak fényében, hogy a magyar tulajdonú kereskedelmi láncokat a franchise-rendszerű cégjogi széttagoltságuk miatt jóval kevesebb adó fizetésére kötelezték. „Azóta változott a világ, a kormányzati nyilatkozatokból is kiderül, hogy egyes cégeket el akarnak űzni innen, holott a tőke és a munkaerő szabad áramlása uniós alapjog. A magyar kormány is teljes joggal teszi szóvá, ha úgy érzi, hogy a magyar tulajdonú cégekkel méltánytalanul bánnak külföldön. Minden bírósági eljárás más, az ítéletek függetlenek egymástól, így ma több érv támaszthatja alá a diszkrimináció meglétét, mint korábban” – ad esélyt László Csaba a Sparnak.
A különadók ráadásul vissza is üthetnek. Tavaly 173 milliárd forintot vont el az állam, az idén csaknem 250 milliárdot vesz el a nagy hipermarketláncoktól, amelyek ennek nagy részét – mi mást tehetnének? – áthárítják a vásárlóikra. „A különadóval a felső áfakulcs voltaképpen 31,5 százalék, ami az élelmiszerek magas árszintjében is érződik, és hozzájárul ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom nem bővül a kormányzat által várt mértékben. Részben ebből következik az áfabevételek elmaradása is. Könnyen lehet, hogy a magas adókulcs és vele a magas árszint olyannyira visszafogja a vásárlást, vagy pedig a szomszédos országokba tereli a forgalmat, hogy az állam többet bukik az áfabevételek elmaradásán, mint amennyit a különadókon nyer” – veti föl László Csaba.
A magyar kormány is felkapta a vizet a Spar fenyegetőzésére. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy egyrészt behívatta a Spar vezetőjét, és figyelmeztette, minden kijelentésnek következménye van, másrészt az igazságügyi miniszter jogi lépéseket tesz az ügyben, bár azt nem részletezte, hogy ki is lenne az alperes. Mindenesetre meglehetősen abszurd az a jogi szituáció, amelyben az állam – vagy annak egy csápja, például egy minisztérium – lenne a felperes egy feltehetően a jó hírnév megsértése miatt indított perben, egy államra ugyanis nem igazán jellemző, hogy sértődöttségében jogi elégtételt vesz.
