Kis pénz, nagy kamara
A kiadott aláírásgyűjtő ívek összeszedése alapján úgy tűnik, hogy időarányosan jelentős elmaradásban vagyunk a megcélzott 200 ezer szignótól – mondta a HVG-nek Lukács László György, a Jobbik–Konzervatívok frakcióvezetője, a kötelező kamarai hozzájárulás eltörlését célzó népszavazás kezdeményezője. Az aláírásgyűjtést az önkormányzati és európai parlamenti választások kampányidőszakára fel kell függeszteni. Június 9-étől még mintegy 30 napon keresztül folytathatják a munkát, ám a politikus szerint valószínűleg nem lesz meg a szükséges számú aláírás. A párt erőforrásait lekötötte a választási kampányra való felkészülés, civil szervezetektől pedig alig érkezett segítség – magyarázta a politikus. Az időzítés sem volt szerencsés, az aláírásgyűjtő íveket január 22-én vették át, akkor kezdett ketyegni a 120 napos időkeret – márpedig a tél nem kedvez az ilyen akcióknak. Március eleje óta jóval könnyebb elérni az embereket. A Nemzeti Választási Bizottság ugyan már tavaly augusztusban átengedte a kérdést, ám a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) előbb a Kúrián, majd az Alkotmánybíróságon megtámadta a döntést. Az AB december végén adott zöld utat a népszavazási kezdeményezésnek. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint, ezen osztozik az MKIK a területi kamarákkal. 2022-ig a területi kamarák szedték be a hozzájárulásokat, majd 10 százalékot továbbadtak az MKIK-nak. Azóta az MKIK szedi be a hozzájárulásokat, majd – 10 százalékot megtartva – továbbítja a pénzt a területi kamaráknak. Az MKIK-nak 2022-ben 650 millió forint bevétele volt a kötelező hozzájárulásokból a megelőző évek 434–459 milliója után.
