Hazátházért

Olyan jól áll Magyarország a nemzetközi hitelminősítőknél, hogy nincs már szükség az (ötéves lejáratú, 300 ezer eurós) állampapír megvásárlásáért kínált letelepedési lehetőségre – ezzel indokolta Lázár János akkori kancelláriaminiszter 2017-ben, hogy szüneteltetik (azaz hangsúlyozottan nem megszüntetik) a négy évig működött, a befektetést a bevándorlás lehetőségével kombináló konstrukciót. Az már akkor is nyílt titok volt, hogy az államháztartás szempontjából elenyésző friss tőke bevonását jelentő kötvényekkel leginkább a Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz köthető közvetítőcégek jártak jól. Utóbbiak közreműködésére az teremtette meg a jogalapot, hogy az állampapírokat kizárólag a parlament – korábban Rogán vezette gazdasági bizottságának – licencével dolgozó, átláthatatlan tulajdonosi hátterű, zömmel offshore cégek jegyezhették le, amelyek aztán saját, ismeretlen feltételű értékpapírjaikat adták el a külföldieknek. Így miközben névértéken körülbelül 1,3 milliárd eurónyi letelepedési kötvény fogyott el, a közvetítőkhöz 200-300 millió euró pluszpénz folyt be. A vásárlók 81 százalékban kínaiak voltak, közülük közel 16 ezren szereztek így letelepedésre jogosító papírt.