Lassulásiverseny

Fazekas István

Az ingatlantulajdonosok csaknem fele lecserélné meglévő fűtési rendszerét, közülük minden második hőszivattyúra – derül ki a GfK reprezentatív kutatásából. A megkérdezettek 89 százaléka fér hozzá gázinfrastruktúrához, 45 százalékuk azzal is fűt. A hőszivattyút használók aránya jelenleg mindössze 6 százalék. A fűtéskorszerűsítést hőszivattyús megoldással tervezők 24 százaléka levegő-víz, 22 százaléka pedig levegő-levegő hőszivattyúra, vagyis hűtő-fűtő klímára váltana.

Ebből is látszik, hogy nagy lesz az érdeklődés a júniustól induló lakásfelújítási támogatásra. Csakhogy ahhoz, hogy a kormány által minimálisan megkövetelt 30 százalékos teljes energiamegtakarítást (azaz nemcsak a fűtésben) el lehessen érni, több kell. Habár a klímaberendezések hőszivattyús rendszer nélkül is 15–25 százalékkal képesek csökkenteni a fűtési költségeket (a megújuló energiaforrásokra és hőszivattyúkra vonatkozó H-tarifával pedig akár 30–40 százalékkal is), az elvárások teljesítéséhez ez vajmi kevés. Ráadásul önmagában a korszerű készülékektől még levegő-víz hőszivattyúval felszerelve sem válik az ingatlan energiatakarékossá: a beruházással párhuzamosan a homlokzati és tetőszigetelést, a nyílászárócserét, valamint a megfelelő árnyékolást is el kellene végezni. Az „olcsón” megtermelt hideg vagy meleg levegő azonnal elillan ugyanis rossz szigetelés esetén, így valójában a légkondi is annyira energiapazarló lesz, mint bármely más fűtési módszer.

Hőszivattyú helyett megoldás lehet a napelem is (akár a kettőt kombinálva), ám ha mindezt sorra vesszük, a szükséges beruházás költsége egy kétgyerekes család számára kényelmes 80 négyzetméter körüli családi háznál (1990 előtt épült Kádár-kockánál) bőven átüti a tízmillió forintot. Ehhez a támogatásokkal – egymilliós önerő mellett – hétmilliósra optimalizálható felújítási keret fájdalmasan kevés; a tető rendbetételére és napelemekre együtt biztosan nem futja belőle.

Egy friss felmérés szerint a háztartások 67 százalékában nincs klímaberendezés, és tízből mindössze három magyar tudja elképzelni, hogy ez legyen az elsődleges fűtési eszköze. Az ódzkodást részben az magyarázza, hogy sokaknak luxus a szereléssel együtt alsó hangon darabonként 350–400 ezer forintba kerülő készülék, de a szakemberhiány is gátolja a gyorsabb terjedést. Szaki nem csupán a szereléshez kell, hiszen a beruházás előtt érdemes végiggondolni, hogy főként fűtésre, hűtésre vagy mindkettőre szeretné-e használni a tulajdonos a berendezést. Ettől függ ugyanis, hogy a sok, különböző paraméterekkel bíró berendezés közül melyiket érdemes kiválasztania. ¬ Fülöp István