András,vagyamitakartok

Tihanyi Bencés Apátság / Halász Gábor

A június 30-áig látogatható tihanyi kiállításon megtekinthető a királyi kripta többi  sírlelete is, középkori pénzek, cseréptöredékek. A tablókról pedig megismerhető a kutatás menete, a kormeghatározás, a DNS-vizsgálatok. De nem csak Tihanyban, több bencés helyszínen is fontos eredményekre jutottak a HUN-REN kutatói. Pannonhalmán például megtalálták az apátság legkorábbi lakóinak temetőjét, és egy másik lényegi kérdésnek is utánaeredtek. A kilencvenes években a gótikus bazilika fő helyén egy sziklába vésett, szinte ép sírt találtak. Akkor azt feltételezték, hogy a templom építőjének az 1207–1243 között működő Uros apátnak járhatott ez a megtisztelő hely. Ám most a radiokarbon vizsgálatok megmutatták, hogy jóval későbbi, a kora XIV. századra tehető a maradványok kora. A koponya főbb jellegzetességei leginkább a ­Szigfrid apát síremlékén látható alak vonásaival egyeznek meg. De miután akkoriban nem törekedtek hiteles portrék faragására a síremlékeken, ez alapján egyelőre nem lehet biztonsággal neki tulajdonítani a csontokat. A legizgalmasabb felfedezések Bakonybélben történtek. Ott találhatók a Szent István idején alapított hat legkorábbi bencés férfikolostor egyikének maradványai, ezért is különös, hogy az építéséről mindeddig keveset lehetett tudni. A 2022–2023-as feltárások során végre előkerültek a kerengő és a külső épületszárny részletei is, amelyekkel kiszerkeszthető a kolostor alaprajza. Írásos források egybehangzóan állítják, hogy Szent Gellért, mielőtt püspökséget vállalt volna, a bakonybéli kolostor közelében remetéskedett. A régen Szent Gellért sziklájának nevezett helyen állt is a középkorban egy kápolna. A régészek az ott talált emberi maradványok vizsgálatakor korábbra, a XII. századra datálták az épületet. Egy fém íróvesszőt, stylust is találtak, ami azt valószínűsíti, hogy tudós egyházi személyek éltek ott. Ez pedig további bizonyíték lehet arra, hogy a mai Borostyán-kő közelében élt Szent Gellért és Mór nevű remetetársa.