Agyőztesveszteségei

Reviczky Zsolt

Mindaz, amit az ellenzék mondott, kuka – vonta meg a választások mérlegét az MSZP egyik meghatározó politikusa a HVG-nek. Nem igaz, hogy a média nélkül nem lehet választást nyerni, nem igaz, hogy az emberek apatikusak. A Fideszhez hasonlóan az ellenzék is ellustult, és ezt használta ki Magyar Péter, akiben van erő, bátorság és gyorsaság is a győzelemhez – adta meg önkritikus látleletét a baloldalnak a szocialista pártember. Azt lehetne gondolni, hogy ebből azonnali lemondások sorozata következik, de a DK–MSZP–Párbeszéd–Zöldek 8 százalékos EP-választási eredményéből, illetve az önkormányzati választásokon még a 15 százalékot is legfeljebb alulról közelítő listás szavazati arányokból lapzártánkig csak egyetlen politikus, Tordai Bence vonta le a következtetést, kilépve a Párbeszédből. A parlamenti frakcióban azonban továbbra is benn marad, bár szavaiból az tűnt ki, nem kizárt, hogy néhány társával új politikai formációt indítanak.

A DK irányítóiban viszont fel sem merült, hogy Gyurcsány Ferencnek távoznia kellene a politikából, és az MSZP két hét múlva összeülő választmánya is csak „értékelni fogja a kialakult helyzetet”, és kiválasztja az utat a következő két évre. A Fidesz leváltásának feladata innentől Magyar Péteré, a baloldal tehát építkezhet – mondták a HVG-nek. Kapaszkodnak abba, amibe lehet. Elsősorban a sikert elért polgármestereikbe – feltéve, hogy azok nem rázzák le magukról a pártpolitikai koloncot.

A főváros XVIII. kerületében fölényesen újrázó Szaniszló Sándor a feltételezést is visszautasítja, hogy otthagyná a pártját: „én a DK politikai közösségének vagyok a tagja”, és bár még nem látja a végét annak a munkának, amit a következő hetekben el kell végezniük, az biztos, hogy „a baloldal sikeres ügyeit próbálják megtalálni”. Saját tapasztalata az, hogy kevesebb aktuálpolitikával és több helyi projekttel kell foglalkozni, „helyben egy polgármester vagyok, nem egy párthoz tartozó közéleti szereplő” – magyarázza, minek tulajdonítja a választási eredményét.

Kecskeméten a szocialista polgármesterjelölt, Király József a szavazatok 30 százalékával szorult a második helyre a Fidesz 2014 óta hatalmon lévő városvezetője mögött, aki 42 százalékos eredményt ért el. Király kevésbé megengedő a pártvezetéssel szemben: ha a választmányban megfogalmaznak is egy jövőképet, azt szerinte nem feltétlenül azok fogják megvalósítani, akik eddig vezették a pártot. Nem rejti véka alá, hogy Magyar Péter minden budapesti és kecskeméti tüntetésén ott volt, „régóta vágytam erre a fajta politizálásra”. „Ha megnézzük Magyar programpontjait, a minimálnyugdíjat, az egészségügy hozzáférhetőségét, a minőségi oktatást, ezek színtiszta baloldali értékek. Csak mi nem tudtuk eljuttatni az emberekhez, Magyar Péter meg igen” – ismeri el Király a Tisza Párt alelnökének érdemeit.

Számháborút nem érdemes folytatni arról, hogy a magyar társadalomban milyen arányt képvisel az amúgy is nehezen definiálható „baloldali” gondolkozás. Például Magyarországon sem szeretik az emberek a kirívó jövedelmi egyenlőtlenségeket, de itt lényegesen nagyobb a tolerancia, mint Finnországban vagy Ausztriában – mondja Tóka Gábor választási szakértő. Másrészt viszont Romániában az emberek csak ragadozóként tudják elképzelni az államot, míg Magyarországon még mindig látnak pozitívumot is az állam szabályozó szerepében. „Balos” a közvélemény abban az értelemben is, hogy egy meglehetősen szekuláris országról van szó, ahol például az abortuszra való jog még a Fidesz szemében is tabu. Amiben azonban nagyon rosszul mérte fel a választói attitűdöt a baloldal, különösen a DK – és hozzá hasonlóan a Momentum is –, az Tóka Gábor szerint a teljes azonosulás a föderális Európával. A magyar társadalom 50, 60, de akár 70 százaléka számára is evidencia, hogy azokkal alkotnak sorsközösséget, akikkel egy országban élnek, nem pedig az Európai Unióval. ¬ Szabó Yvette