Le van zsírozva
A csirke zsírja valóságos koleszterinbomba, így a fogyasztása nem igazán egészséges. Hasznos lehet viszont egy egészen más területen: az energiatárolásban. A szénalapú anyagok, például a grafén, már beváltak a hatékony töltésszállításuk és a bőséges elérhetőségük miatt, a gyártásuk azonban drága, szennyező és üvegházhatású gázok kibocsátásával jár. Más, olcsóbb, környezetkímélőbb megoldást kellett keresni, különös tekintettel arra, hogy megnőtt a megfizethető tárolóeszközök iránti kereslet. A dél-koreai Yeungnam Egyetem szakemberei egy egyszerű, költséghatékony módszert találtak: a hulladék csirkezsír elektromosan vezető nanoszerkezetekké alakítását szuperkondenzátoros energiatároló eszközökhöz. Az első lépésként kivonják a csirkezsírt, amit azután gázlángpisztollyal megolvasztanak. A keletkező olajat lángkanócos módszerrel, az olajlámpa működéséhez hasonlóan elégetik, és a kormot a láng felett felfüggesztett lombik alján összegyűjtik. Ez a korom az elektróda kiindulási állapota. Elektronmikroszkópos vizsgálat kimutatta, hogy a korom szénalapú nanostruktúrákat tartalmaz, amelyek koncentrikus grafitgyűrűk egységes gömbhálóit alkotják, valahogy úgy, mint a hagymarétegek. A kutatók ezután tiokarbamid-oldatba áztatva próbálták javítani a szén nanorészecskék elektromos jellemzőit. Egy aszimmetrikus szuperkondenzátor negatív elektródájába szerelve a csirkezsírból származó szén nanorészecskék kiváló kapacitást és tartósságot, valamint nagy energia- és teljesítménysűrűséget mutattak. A kutatók ezt követően bizonyították, hogy az új szuperkondenzátor színes LED-eket tud táplálni. Az eredmények rávilágítanak az élelmiszer-hulladék szénforrásként való felhasználásának lehetséges előnyeire az energiatárolás fenntarthatóbbá, környezetkímélőbbé és olcsóbbá tételében.
