Bojkottmisszió
Feleslegesen égette a kerozint a Kijevtől Moszkván és Pekingen át Washingtonig repkedő Orbán Viktor, ha az volt a célja, hogy „békemissziójával” vezető szerepre tegyen szert a nemzetközi politikában. Bár saját híveinek valószínűleg imponált a Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai, majd a múlt héten Donald Trump volt amerikai elnökkel posztolt közös fotója, az Európai Unió vezetői máshogy gondolják. A magyar miniszterelnök önjelölt békeközvetítése éppen az ellenkező hatást váltotta ki, és ez akár a magyar EU-elnökség sikerét is alááshatja.
Magyarország alig néhány hete, július 7-én vette át az EU Tanácsának soros elnökségét; ennyi idő is elég volt arra, hogy az unió és a tagállamok vezetői egymás után határolódjanak el a magyar miniszterelnöktől. Szokatlan módon még Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is hivatalos közleményt adott ki arról, hogy a magyar kormányfő semmilyen mandátummal nem rendelkezik az EU részéről arra, hogy a kínai vagy az orosz elnökkel tárgyaljon. A határozott üzenet ellenére Orbánt mind Moszkvában, mind pedig Pekingben az unió soros elnökeként köszöntötték. A Trumppal készült fotókról ugyan csendben lekerült a magyar EU-elnökség logója, de úgy tűnik, nem elég gyorsan.
Hétfőn Ursula von der Leyen szóvivője hivatalosan is bejelentette, hogy elfogyott a türelem. Az elnök döntése értelmében az Európai Bizottság csak vezető köztisztviselői szinten fogja magát képviseltetni a Tanácsnak a magyar kormány által szervezett informális ülésein. Ez azt jelenti, hogy ezeken az eseményeken – ahol jellemzően csak véleménycsere folyik, döntések nem születnek – az EB-nek az adott szakterületért felelős magas rangú köztisztviselője (főigazgató vagy igazgató) vesz részt, a témát politikai szinten felügyelő biztos azonban nem. Ennél is látványosabb lépés, hogy a biztosi kollégium sem fog Budapestre látogatni. Ez példátlan, mert az uniós biztosok minden elnökség kezdetén hagyományosan egy-két napos találkozón vesznek részt az elnökséget ellátó kormány tagjaival az adott ország fővárosában.
A hír nem aratott osztatlan sikert az EU-elnökséget presztízseseménynek tekintő Fidesz köreiben. Gál Kinga, a párt EP-képviselőcsoportjának elnöke választási kampányfogásnak nevezte Von der Leyen döntését, Bóka János EU-ügyi miniszer pedig – aki szintén politikai döntésről írt – úgy fogalmazott, hogy az EB „nem válogathat, hogy melyik intézménnyel vagy tagállammal hajlandó együttműködni”.
A magyar soros elnökség keretében végrehajtott „békemisszió” nem csak az EB helytelenítését váltotta ki, a többi tagállam vezetői is hasonlóan reagáltak Orbánnak az európai szövetségesekkel nem egyeztetett tárgyalásaira. Diplomáciai körökben felvetődött, hogy az uniós külügyminiszterek augusztusban Budapestre tervezett informális tanácskozását a tagállamok bojkottálni fogják, és képviselőik inkább az azzal egy időben Brüsszelben megrendezendő találkozón vesznek részt.
Időközben az Európai Parlament 63 képviselője – szintén a magyar miniszterelnök magánakcióira hivatkozva – kezdeményezte, hogy az EU-ról szóló szerződés hetes cikkelyének alapján függesszék fel Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. Ráadásul nem is baloldali vagy liberális, a magyar kormánnyal ellentétes ideológiai platformon álló indítványról van szó, mivel a kezdeményezője egy kereszténydemokrata észt politikus, Rhio Terres, aki korábban vezérezredesi rendfokozatban az észt haderő parancsnoka volt. Orbán reakciója ezúttal is a „meghosszabbítjuk Bicskéig” volt: levelet küldött több vezető európai uniós politikusnak, szorgalmazva, hogy az EU lépjen közvetlen diplomáciai kapcsolatba Vlagyimir Putyinnal. ¬ Serdült Viktória
