Dől a pénz
Visszahozta a demokratákat az amerikai elnökválasztási versenybe, hogy a szellemi és fizikai kihívásokkal küzdő, 81 éves Joe Biden visszalépett, és jelöltjükként gyorsan megnevezték az 59 éves Kamala Harris jelenlegi alelnököt. A váltást követő első héten máris 200 millió dollár érkezett Harris kampánykasszájába, ahol a törvény szerint ott maradhatott az a mintegy 90 millió is, amit korábban a hivatalban lévő Bidennel közösen gyűjtöttek. Az adományozók kétharmada a mostani választási ciklusban először nyitotta ki a pénztárcáját. Megindultak a milliók is azoktól a nagy szponzoroktól, akik a Biden számára katasztrofálisan alakult június végi tévévita után elzárták a forrásokat, most viszont abban bíznak, hogy Harris november első keddjén legyőzi a Fehér Házba visszatérni igyekvő republikánus Donald Trumpot. Az első közvélemény-kutatások alapján az exelnök előnye országos szinten a statisztikai hibahatáron belüli, 1-2 százalékpontos sávba zsugorodott. Biden ígérete szerint mandátuma hátralévő fél évében nem marad béna kacsa, hanem segíti Harris kampányát, és aktív elnöknek bizonyul. Az utóbbi jegyében kezdeményezte, hogy a legfelső bíróság tagjainak hivatali idejét 18 évben korlátozzák, és alkotmánymódosítással limitálják a testület által nemrég a mindenkori elnöknek adott immunitást. Egyikre sincs esély, mert a mandátumkorláthoz is alkotmányt kell módosítani, ahhoz pedig a kongresszus mindkét házában kétharmados, az 50 szövetségi állam körében pedig háromnegyedes többség szükséges.
