Abevetésszabályai

AFP / ROBERTO SCHMIDT

Negyedszer szólalhatott fel a washingtoni kongresszus együttes ülésén a múlt héten Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, és ezzel még Winston Churchill néhai brit miniszterelnököt is felülmúlta, aki háromszor lépett a Capitolium pódiumára. Sőt a 2022. novemberi újraválasztása óta az izraeli politikust először fogadta a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök, aki teljes mértékben elkötelezett ugyan Izrael mellett, de már nyíltan bírálja Netanjahut a humanitárius katasztrófát okozó gázai háború miatt.

Ám az amerikai belpolitika ellopta a rivaldafényt Netanjahu elől, hiszen a látogatása egybeesett azzal, hogy Biden visszalépett az elnökségért folyó küzdelemből, és egyértelművé vált: alelnöke, Kamala Harris lesz a demokraták jelöltje. Az izraeli kormányfő találkozott Bidennel, Harrisszel és Donald Trump republikánus elnökjelölttel is. Nyilvánvalóvá vált, hogy – amit mindhárom vendéglátója hangsúlyozott – az USA számára alapvető fontosságú az ellenséges környezetben létező Izrael biztonsága. Viszont egyértelmű lett az is, hogy Harrisnek és Trumpnak elege van a gázai háborúból, és mindkettő annak minél gyorsabb lezárását várja el az izraeli kormányfőtől.

Netanjahu számára egy tűzszünet a koalíciója felbomlását jelentené, mivel szélsőjobboldali partnerei ellenzik a gázai háború leállítását. De talán most látja elérkezettnek az időt a megállapodásra a Hamásszal, mivel az izraeli parlament nyári szabadságra ment, és a zsidó vallásos ünnepek után, október 27-én tér csak vissza. Vagyis a kormánya legközelebb ősszel bukhat meg, ami előrehozott választást jelentene, de legkorábban 2025 elején. Addigra már tudni lehet, hogy ki lesz az USA új elnöke, és a kivárásra játszó Netanjahu kihez igazítsa a politikáját.

A gázai háború azt is megmutatta, hogy az amerikai–izraeli biztonsági együttműködésen repedések keletkeztek. Izrael megosztja az amerikai közvéleményt, és éket vert a két nagy párt közé. Netanjahu a republikánusok mellett tette le a garast, és a Trump uralta párt úgy állítja be magát, mint az igazi Izrael-barát oldal. A kongresszusi meghívást is a képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson kezdeményezte, amihez a szenátus demokrata többségének vezetője, Chuck Schumer kényszerből csatlakozott. A republikánusok meg akarják tartani az Izraelt támogató, konzervatív keresztény szavazóikat, és a maguk oldalára állítanák a hagyományosan inkább demokrata amerikai zsidóságot.

Az izraeli kormányfő számára ennél is fontosabb volt, hogy helyrehozza a kapcsolatát Trumppal, aki megorrolt rá, mert 2020-ban gratulált Bidennek az elnökké választásához. A volt elnök azonban múlt pénteken a floridai birtokán fogadta Netanjahut, és közölte, minden rendben van közöttük. A demokrata párt palesztinbarát baloldalához Bidennél közelebb álló Harris megüzente, hogy nem fog hallgatni és mindent eltűrni Gáza kapcsán. A kongresszus 135 demokrata tagja – gyakorlatilag a demokrata törvényhozók fele – pedig bojkottálta Netanjahu beszédét.

Átmeneti egységkormány létrehozásáról kötött megállapodást a minap Pekingben 14 palesztin frakció, köztük a Hamász szélsőséges iszlamista szervezet és a Fatah világi mozgalom. Nem ez az első eset, hogy a palesztinok átkának tartott megosztottságot orvosolni akarják, de eddig egyik próbálkozás sem sikerült. Viszont mióta a Hamász a 2007-es mini-polgárháború során kiszorította a Fatah által irányított Palesztin Hatóságot a Gázai övezetből, ennél részletesebb és átfogóbb alku nem született.

A pekingi nyilatkozatban szerepel, hogy egyesítik az intézményeket a Gázai övezetben és Ciszjordániában (beleértve Kelet-Jeruzsálemet), és választásokat tartanak. Az alku azonban most sem teljes, nem tartalmaz menetrendet, végrehajtási mechanizmust. A lerombolt és törvénytelenség által sújtott Gázai övezetben pedig lehetetlennek tűnik bármiféle választás, ahogy azt a puskaporos hangulatú Ciszjordániában is nehéz elképzelni. Ráadásul a lassan 90 éves Mahmúd Abbász palesztin elnöknek nem érdeke a megméretés, a felmérések szerint az általa vezetett Fatah elvérezne, a Hamász viszont jobban szerepelne nála.

Abbász az alkuval akarja lecsendesíteni a palesztin közvéleményt, és el akarja odázni, hogy a tíz frakciót tömörítő, a palesztin nép egyetlen képviselőjének tartott Palesztinai Felszabadítási Szervezetbe (PFSZ) felvegyék a Hamászt és az Iszlám Dzsihádot. A Hamász viszont azt nyerte a megállapodással, hogy megkerülhetetlen tényezővé vált a jövőbeni tárgyalásokat illetően.