Késleltetetthatás
Másodszor is komoly visszhangot keltett az Északi Áramlat gázvezeték mindkét szálának 2022-es felrobbantása. Megerősítést nyert, hogy az akciót ukránok hajtották végre, de az érintettek többsége kicsinyíteni, illetve tagadni igyekszik a szerepét.
Nem maradt épségben
Sikerekéskudarcok
Szomszédolás
Az orosz hadseregnek továbbra sem sikerült kiszorítania a nyugat-oroszországi Kurszk környékéről az ukrán csapatokat, amelyek már több mint ezer négyzetkilométert elfoglaltak és legalább hetven települést kézre kerítettek. A mintegy tízezer főt számláló ukrán erők naponta állítólag továbbra is egy-két kilométert nyomulnak előre, miközben a tüzérségük amerikai HIMARS rakétákkal megsemmisített két olyan hidat a Szejm folyón, amelyeken keresztül Moszkva újabb erőket vezényelhetett volna a térségbe.
Egyre inkább úgy tűnik, az ukránok nem gyors és a hadsereg erejét bizonyító „portyának” gondolják az augusztus 6-a óta tartó betörést. Ugyanis védelmi állásokat is építenek az Oroszországhoz tartozó területen. Volodimir Zelenszkij elnök közölte, a cél olyan ütközőzóna létrehozása, amely megakadályozhatja, hogy az orosz tüzérség folyamatosan lője az ukrajnai Szumi városát és a közelben lévő településeket.
Ugyanakkor igencsak kétséges, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő beletörődne abba, hogy a több mint két éve az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajna megvesse lábát Oroszország területén. A második világháború óta ez az első alkalom, hogy külföldi hadsereg benyomult az ország területére. Ezért Moszkva addig fog a térségbe küldeni csapatokat, amíg azok ki nem szorítják az ukránokat. Valószínűleg azok az ukrán elképzelések sem válnak valóra, hogy a betörés tárgyalásokra és engedményekre kényszerítheti Putyint. Moszkvában ugyanis közölték, semmi valóságalapja nincs azoknak az amerikai lapjelentéseknek, amelyek szerint közvetett tárgyalások kezdődtek volna a két ország képviselői között.
A harcok miatt két atomerőmű is veszélybe kerülhet. Az ukrajnai területen, orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai létesítmény közelében napok óta súlyos harcok folynak, miközben sűrű fekete füst száll fel az egyik hűtőtoronyból. A legnagyobb európai atomerőműben egyetlen reaktor sem üzemel, ám egy még az úgynevezett meleg leállítás állapotában van, ami azt jelenti, hogy árammal működtetett szivattyúkkal folyamatosan hűteni kell a reaktormagot. A Kurszk közelében lévő erőmű környékén sincs nyugalom. Bár Kijevben tagadják, hogy el akarnák foglalni a telepet, több drón is a létesítmény közelében csapódott be.
Úgy tűnik, a Kurszk környéki betörés csak ideiglenesen vetette vissza a harcok hevességét a Donyec-medencei fronton. Bár az oroszok vontak el egységeket a térségből, az utóbbi napokban gyorsan nyomulnak előre Pokrovszk felé, s a közelben több falut is elfoglaltak. Pokrovszk nagyon fontos közlekedési csomópont, ha orosz kézre kerül, a logisztikai nehézségek miatt megnehezül a két fő helyi ukrán „erődváros” Szlovjanszk és Kramatorszk védelme.
Közben nő a feszültség Belarusz és Ukrajna határán is. Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő szerint – bár bizonyítékokkal nem támasztotta alá az állítását – Ukrajna mintegy 120 ezer katonát vont össze a térségben. Hangsúlyozta viszont, hogy a határ el van aknásítva, így minden átkelési kísérlet komoly áldozatokkal járna.
