Mászsebébenaszálkát

Fazekas István

Ha az a kérdés merül fel, hogy az ellenzéki politikusokkal szembeni eljárások vehemensebbek-e, mint amikor kormánypártiak keverednek korrupciós gyanúba, akkor érdemes némi összevetést tenni a Völner–Schadl-üggyel. Schadl György, a végrehajtói kamara elnöke az akkori igazságügyi államtitkárral, Völner Pállal szövetkezve igyekezett meggazdagodni abból, hogy pénzt kért a végrehajtói praxisokért, illetve egyéb szívességeket intézett el a kapcsolatain keresztül. Ha azt nézzük, hogy az ügyészség mindent megtett-e a tények feltárása érdekében, akkor a BKV-ügyben (lásd Más zsebében a szálkát című cikkünket) az valószínűsíthető, hogy a vádlottak terhére történtek mulasztások. Az ügyészség ugyanis a nyomozati szakaszban a gyanúsítottak kérése ellenére látványosan nem tett meg minden erőfeszítést a bizonyítékoknak, például a térfigyelő kamerák felvételeinek a beszerzésére. Ebben az esetben ellenzéki gyanúsítottakról volt szó.

A Schadl-ügyben éppen ellenkezőleg, a vádlottak, illetve a potenciális gyanúsítottak profitáltak abból, hogy az ügyészség figyelmen kívül hagyott körülményeket. Így például azt, hogy Schadl munkatársának egy alkalommal egy kabriót kellett elvinnie egy bizonyos Nagy Ádámhoz, a kesztyűtartóban 1 millió 120 ezer forinttal. A büntetőügy vádiratában erről már szó sincs, így semmiféle Nagy Ádámot nem kellett keresni, főleg nem azt a Nagy Ádámot, aki Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke. Nem beszélve arról a különleges információkat tartalmazó hangfelvételről, amelyet az igazságügyi miniszter exférje, Magyar Péter közölt a volt feleségével folytatott beszélgetésről, mégsem lett belőle ügy. Bár a nyomozati anyagok, a vádiratok, a bizonyítékok ismeretének hiányában nem lehet pontosan megítélni, melyik ügyben milyen mértékig bánnak kesztyűs kézzel a gyanúsítottakkal, illetve vádlottakkal, az tény, hogy Völner Pállal szemben semmilyen kényszerintézkedést nem rendeltek el a hatóságok (Schadl két éven át letartóztatásban volt, azóta szabadlábon védekezhet).

Ha az ügyész nem lát okot szökésre, bizonyítékok eltüntetésére vagy bűnismétlésre, eltekinthet az előzetestől vagy a letartóztatástól. Az ügyek nagy többségében egyébként megtörténik a kényszerintézkedés, a mentelmi jogot érintőkben viszont nem, legalábbis ha kormánypárti politikusról van szó. Az elmúlt években Völnerhez hasonlóan Simonka György, Mengyi Roland, Boldog István és Farkas Flórián is szabadlábon maradt. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát, Nagy Jánost azonban, akinek nem volt mentelmi joga, bűnügyi felügyelet alá helyezték, amikor kiderült, hogy pénzért pályázati támogatásokat intézett. Bár Óbudán most a fideszes ellenzék, illetve Karácsony kihívója, Vitézy Dávid is előrehozott választást követel, amiért az újraválasztott Kiss László korrupciós ügybe keveredett, Völner Pál 2021 őszétől a következő márciusi választásokig gond nélkül felvehette a parlamenti fizetését, hiszen a korrupciós gyanú ellenére országgyűlési képviselő maradhatott. Karácsony egyébként még júniusban visszahívta Czeglédy Gergőt a BKK felügyelőbizottságából, miután az óbudai alpolgármestert előzetesbe vették.

Az sem erősíti a bűnüldözésbe vetett bizalmat, hogy olyan esetekben is nyilvánvaló a kormány befolyása, amikor semmi keresnivalója nem lenne ott. Magyar Péter emlékezetes hangfelvételének egyik legfontosabb mondata az volt, hogy az igazságügyi miniszter elégedetlenségét fejezte ki a legfőbb ügyésszel szemben. Arra ugyanis, hogy miért nem törlődött minden nyom a Völner–Schadl-ügy nyomozati anyagából, amely Rogán Antal miniszter érintettségét mutatta, az volt a válasz, hogy „Polt nem ura a helyzetnek”. Polt Péter akkor személyesen nem szólalt meg, most viszont igyekszik bizonyítani erejét és alkalmasságát, és mindent bevet az ellenzékkel szemben.

Az is elgondolkodtató, hogy a fővárosi ellenzéki korrupciós ügyekben ügyészcsere volt. Hiszen alig néhány hónappal korábban történt, hogy az adóhivatal egykori nyomozó őrnagya, Tiszolczi Lajos kitálalt a Partizánnak, és felvetette, a legfelső politikai körökből állíthatták le a milliárdos Gattyán György elleni nyomozást egy csaknem húszmilliárdos adócsalás ügyében. Miután Tiszolczi kifogásolta a munkája befolyásolását, őt és társait is levették az ügyről, és az őrnagyot igyekeztek ellehetetleníteni a NAV-nál. Akkor az lehetett a kormány motivációja – szól a magyarázat –, hogy Gattyán valójában az ellenzéki szavazatok megosztása érdekében indította el a Megoldás Mozgalmat a 2022-es választásokon, amibe nem kevés pénzt ölt bele, cserébe pedig megúszhatta a kétes adóügyeket.