Baloldali felháborodás
Két hónappal a patthelyzetet teremtő francia nemzetgyűlési választás után Emmanuel Macron elnök a múlt héten Michel Barnier veterán politikust nevezte ki kormányfőnek. Az EU egykori Brexit-főtárgyalója a választáson negyedikként végzett Köztársasági Párt (LR) képviselője, aki együttműködést ígért a politikai spektrum minden részével, de egyelőre kevés részlettel szolgált a terveit illetően. A választáson relatív többséggel első lett baloldali szövetség, az Új Népfront (NFP) legfontosabb vezetője, Jean-Luc Mélenchon „a választás ellopásáról” beszélt. Az NFP és a szakszervezetek felhívására szombaton több mint százezren tüntettek Barnier kinevezése ellen Franciaország-szerte. A politikai válság nem múlt el, a baloldal bizalmatlansági indítvánnyal fenyeget, amint – várhatóan hetek múlva – összeül a nemzetgyűlés. A 73 éves miniszterelnök sorsa így a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléstől (RN) függ, amely a jelek szerint feltételesen támogatta a kinevezését, de ezt bármikor visszavonhatja. Barnier legfőbb kihívása a 2025-ös költségvetés elfogadtatása lesz. Az ötödik köztársaság legidősebb miniszterelnöke a legfiatalabbtól, Gabriel Attaltól vette át a kormányrudat. Az alkotmány szerint a Barnier által javasolt, de Macron által kinevezett kormány összeállítására nincs határidő, a gyakorlatban azonban ez akár néhány nap alatt is megtörténhet.
