Meglepetések hava

Meghökkentő adattal lepte meg az érdeklődőket a KSH: miközben júliushoz képest ­augusztusban nem változtak a fogyasztói árak, az infláció az előző év azonos hónapjához viszonyítva 4,1 százalékról 3,4 százalékra mérséklődött; mégpedig úgy, hogy 2023 júliusában 1,2 százalékponttal magasabb volt a bázis, mint augusztusban. A magyarázat feltehetőleg a KSH-nak a fogyasztási szerkezetben végrehajtott változtatásában keresendő. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a szolgáltatások 9,5, a ruházati termékek 4,5, a szeszes italok, dohányáruk 3,9, az élelmiszerek 2,4 százalékkal drágultak meg. Ezzel szemben az egyéb cikkek, üzemanyagok árszintje 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a járműüzemanyagoké 2,9 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet adni, mint egy évvel ezelőtt. A számított inflációt a háztartási energia 4,3 százalékos csökkenése is lefelé húzta. Utóbbi szintén pusztán statisztikai hatás, amennyiben az egyes díjtételek tavaly, sőt már 2022 augusztusa óta nem változtak, csupán az átlag fölötti, drágább fogyasztás esik vissza folyamatosan, amit árcsökkenésként regisztrál a KSH. Bár a legtöbb uniós tagállam egyelőre csak előzetes számokat közölt az augusztusi inflációról, a magyarországi adat a harmadik legmagasabb, csupán Belgium (4,5 százalék) és Lengyelország (4,3 százalék) előzi meg. Igaz, később publikálandó adatával Románia akár az élre is ugorhat.

Két hónapon át viszonylag kiegyensúlyozott volt az államháztartás helyzete, de augusztusban 414 milliárd forintos hiány keletkezett, amit a Pénzügyminisztérium (PM) részben a viszonylag szerényen csordogáló áfabevételekkel, részben a kéthavi családi pótlék kifizetésével magyaráz. Augusztus végéig mindössze 674 milliárd forint uniós bevétel folyt be az államkasszába, holott az idei költségvetési törvényben ilyen címen 2400 milliárd forint szerepel. Az elmaradást Orbán Viktor kormányfő Kötcsén bagatellizálta; szavai szerint 12 milliárd euró van a számlánkon, csak nem sikerül elég gyorsan lehívni. Az igénybevételt az is nehezíti, hogy az Európai Bíróság ítélete alapján a magyar kormánynak egy kötelezettségi mulasztás miatt 200 millió eurót, ezen felül naponta 1 millió ­eurót kell a közös kasszába befizetnie.

Csakhogy ezt az eddigi két felszólítás ellenére sem tette meg, sőt a határvédelemhez való hozzájárulás címén 2 milliárd eurót követel Brüsszeltől. Az augusztus végi 2857,7 milliárd forintos deficit 343 milliárddal meghaladja az idei éves törvényi előirányzatot. Ezt a kormány szóban nagyjából 3800 milliárd forintra emelte, mindemellett eddig a pénzügyi tárca a becslése szerint több mint ezermilliárd forintos kiigazítást hajtott végre. Amennyiben szükséges, a kormány „további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt” – utalt újabb korrekciók lehetőségére a szaktárca.