A magyar kormány éppen azokban az övezetekben indított humanitárius és fejlesztési programokat az elmúlt években, ahol a Libanonban felrobbant csipogók gyártásában közreműködő magyar nő is igyekezett érvényesülni. Kérdés, hogy csetlő-botló James Bondokról vagy profi fedősztoriról van-e szó.
Novák Előd autója a csipogóügyben érintett zuglói cég irodaházánál. Titokzatos belföldi
Veres Viktor
Távol,Afrikában
A Hungary Helps által támogatott iskola. Tanulópénz
Az afrikai Benin egy apró demokratikus gyöngyszem a háborúkkal és humanitárius katasztrófákkal sújtott kontinensen. Ebben az országban működik egy magyarországi bejegyzésű alapítvány és nonprofit vállalkozás, az IMRO Foundation és az IMRO DDKK Kft. Iskolát építenek az országban, és a hulladékkezelés fortélyaiban segítik a beninieket. Mindezt a magyar kormány Hungary Helps programja támogatja néhány millió forinttal. A világ valószínűleg észre sem vette volna ezt a kezdeményezést, ha a csipogóügyben ismertté vált Bársony-Arcidiacono Cristiana Rosaria nem jelöli meg az IMRO-t a segélyszervezetek körében végzett munkái, munkakapcsolatai között. (Az IMRO részéről azzal hárították a HVG megkeresését, hogy csak később tudnak reagálni.) De nem ez az egyetlen homályos pont az életében.
Bársony-Arcidiaconónak viszont több kontaktja is zsákutcába vezet. A nő csipogógyártásban megnevezett cége, a BAC Consulting Kft. honlapján a sok önfényező pr-szöveg mellett a kevés konkrétumok egyike egy magyar operatőr feltűnése. A férfi neve nem derül ki, mindössze egy fotón szerepel, rajta a 16 Minutes of Fame (16 perc hírnév) felirattal. A HVG-nek sikerült elérnie az operatőrt, aki azt mondja, sosem hallott még Bársony-Arcidiaconóról, sem a BAC-ról. Egy másik férfi pedig, akit Bársony-Arcidiacono egy 2020-as dokumentumban a cége üzletfejlesztési menedzsereként tüntetett fel, a jelek szerint nem is létezik. Erik Hansen kilétének a Bellingcat nevű oknyomozó portál próbált utánajárni, de nem találták nyomát annak, hogy a LinkedIn-profilján megjelölt helyeken valaha is dolgozott volna, ahogy annak sem, hogy elvégezte volna az ott megjelölt dán üzleti iskolát.
Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy Bársony-Arcidiacono az elmúlt években tagja volt a More Water for Sahel (Több vizet a Száhelnek) kezdeményezésnek, amelynek a weboldalait ugyan már csak az archívumok őrzik, ám azok alapján a humanitárius szervezet alapítója nem akárki. Emmanuel de Romémont több mint 7 éven át dolgozott a francia védelmi minisztériumban, kitelepüléseket szervezett különböző műveleti területeken, például Közép-Afrikában, a Száhel-övezetben, Szíriában és Irakban. Nem utolsósorban pedig közös tanulmányt írt Bársony-Arcidiaconóval az UNESCO Víz, megavárosok és globális változás című, 2022-es konferenciájára.
A Száhel-övezetre különösen nagy gondot fordít az Orbán-kormány külpolitikája is, olyannyira, hogy katonai missziót készít elő Csádban a kormányfő fiának a közreműködésével. Lehet persze érvelni e törekvések mellett, hiszen a világ egyik legnehezebben élhető vidékéről van szó, ahonnan az emberek kényszerből tömegesen vándorolnak el. A magyar kormány ráadásul nem pusztán emberiességből fordul a térség felé, hanem azért is, hogy mérsékelje a menekültek áradatát, és próbálja – szó szerint – hirdetni az igét, terjeszteni a keresztény szellemiséget.
