Azellenségkeze

Nemcsak politikáról, hanem emberéletről is szó lehet olyankor, amikor a TikTok bíróság elé kerül az USA-ban. Egy augusztus végi bírói döntés alapján per indulhat a TikTok ellen egy tízéves kislány halála miatt. A gyerek 2021-ben véletlenül megfojtotta magát, miközben igyekezett megfelelni a Blackout Challenge nevű ostoba tiktokos vetélkedésnek, hogy ki tudja tovább, akár az eszméletlenségig visszatartani a levegőt. Az augusztusi döntés alaposan túlnő ezen az egyedi eseten, mert az eddigi joggyakorlattól eltérően a bírónő követett egy friss, júliusi legfelsőbb bírósági döntést, és úgy foglalt állást, hogy a TikTok nem puszta közvetítő, hanem ebben és a hasonló esetekben szerkesztőségi döntéseket hoz, azokért pedig felelősséggel tartozik. Eddig nemcsak a TikTok, hanem a többi közösségi hálózat is hivatkozhatott egy 1996-os törvényre (Communications Decency Act), amely szerint a felhasználók által feltöltött tartalmakért a szolgáltatók nem felelnek. Ahhoz hasonlít ez, ahogyan a telefontársaság nem felel a beszélgetések, illetve a posta a levelek tartalmáért. A mostani döntés azonban arra hivatkozik, hogy a TikTok algoritmusai bizonyos tartalmakat ajánlanak a felhasználóknak (magyarán nem pusztán a véletlenen és nem is pusztán a felhasználó választásán múlik, mi kerül a szeme elé), ez pedig szerkesztőségi véleménynyilvánítással egyenértékű. A vita sok nagy közösségi hálózatot érint, és nyilván nincs még végérvényesen eldöntve. Mindenesetre az elhunyt kislány anyjának ügyvédje a Monopoly játékra hivatkozva úgy kommentálta a döntést: a nagy techcégek kezéből kivették a „Szabadulás a börtönből“ kártyát.

Egy másik lány halálához is kapcsolódik a közösségi hálózatok jogi, állami felügyeletének további fejleménye. Múlt heti hír szerint a Meta (a Facebook és más hálózatok anyavállalata) külön fiókokat hoz létre az Instagramon a 18 év alattiaknak, azzal a céllal, hogy a szülők jobban ellenőrizhessék, mibe mennek bele a gyerekeik, beleértve azt is, hogy a gondviselők letilthatják az éjszakai instázást. Az újdonság egyelőre az USA-ban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Kanadában lép életbe. Az előzmények közé tartozik, hogy 2017-ben egy brit tizenéves, Molly Russell eldobta magától az életét, miután az Instagramon és a Pinteresten (ez a Metától független amerikai cég szolgáltatása) rengeteg öngyilkossággal, depresszióval kapcsolatos dolgot nézett meg. A lány apja, Ian Russell azóta egy internetbiztonsági alapítvány elnöke, és most felidézte, hogy amikor 2019-ben Molly esete nyilvánosságra került, a Meta változásokat ígért, de ezeknek a jó része nem sokkal több, mint pr. A Meta mostani bejelentése egybeesik azzal, hogy Ausztráliában olyan törvényt készítenek elő, amely egy bizonyos korhatár alatt (ez valahol 14 és 16 év között lenne) megtiltaná a gyerekek hozzáférését a közösségi médiához. Ha ez beválik (bár kérdéses, hogyan történne a tilalom ellen­őrzése), a példát a britek is követni készülnek.

Az pedig különösebb jogi eljárás nélkül elintéződött, hogy a TikTok az EU-ban beszüntette azt a modelljét, amely feladatokkal és jutalmakkal befolyásolta a felhasználókat. Ez pár hónapig működött Franciaországban és Spanyolországban TikTok Lite néven. Miután az Európai Bizottság vizsgálatot indított, a testület örömére a TikTok nem várta be a vaskos bírságot, hanem augusztusban inkább önként lemondott a fiatalok körében potenciálisan függőséget okozó módszerről.