Kifejezés vagy menekülés
Amerikai pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy a szöveges üzenetekben történő kommunikáció motivációi hogyan mérsékelhetik vagy súlyosbíthatják az introverzióval (zárkózottsággal) kapcsolatos tipikus önbizalom-problémákat. Ennek kapcsán megtervezett kísérletükbe 157 fiatalt vontak be, akiknek két kérdéssort kellett megválaszolniuk, amelyek egy jól bevált pszichológiai skálával a személyiségjegyeiket és az önbizalmukat mérték. A kutatók egy speciális kérdőívet is felhasználtak, hogy megértsék, miért szöveges üzenetben kommunikálnak a résztvevők. Itt két fő érvet említettek az üzenetküldés mellett. Az első a „kifejezési” motiváció volt, amikor az egyének olyan gondolatok és érzések közlésére használják a rövid szövegeket, amelyeket nehezen tudnak személyesen elmondani, a másik pedig a „menekülési” motiváció, amikor az egyének az üzenetek megfogalmazásának feladatával vonják el a figyelmüket a kellemetlen vagy unalmas helyzetekről.
Azok az introvertált egyének, akik elsősorban önkifejezési eszközként küldtek szöveges üzenetet, önbizalmuk szintjének növekedéséről számoltak be. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy az üzenetküldés értékes eszköz lehet, amely lehetővé teszi számukra, hogy szabadabban és hitelesebben kommunikáljanak, ami pedig erősítheti az önbizalmukat. Az is világossá vált viszont, hogy ha a menekülési motivációk voltak erősek, akkor gyengült a pozitív kapcsolat az introverzió és az önbizalom között.
Az extrovertáltabbaknál (nyitottabb személyiségeknél) éppen ellenkező volt a helyzet. Akik menekülésként használták az üzenetküldést, azok a vártnál magasabb önbizalommal rendelkeztek. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy az üzenetküldés lehetővé teszi számukra, hogy fenntartsák társadalmi kapcsolataikat, és stimulációt találjanak akkor is, ha a személyes találkozás nem érhető el. Viszont amikor önkifejezésre használták az üzeneteket, csökkent az önbizalmuk, valószínűleg azért, mivel általában az azonnali, valós idejű interakciókat részesítik előnyben az üzenetküldés késleltetett jellegével szemben.
Fontos adalék, hogy a tanulmány adatfelvétele a Covid–19-világjárvány idejére esett, amikor megváltozott a társadalmi viselkedés, és mások lettek a kommunikációs minták.
