Sebezhetőségéskockázat

AFP / BEN LISTERMAN

Szokatlan lépést jelentett be vasárnap az USA: fejlett rakétavédelmi rendszert telepít Izraelbe, méghozzá száz amerikai katonával együtt. Közben arra sürgeti Izraelt, kalibrálja úgy az Irán elleni megtorló válaszát, hogy az ne vezessen széles körű háborúhoz. Vagyis korlátozza katonai célpontokra, és kerülje az olajlétesítményeket, s még inkább a nukleáris üzemeket. Ám talán azért, mert Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő egyre kevésbé veszi figyelembe Joe Biden amerikai elnök figyelmeztetéseit, vagy mert mindenképpen várható lesz majd egy újabb iráni „megtorlás a megtorlásra”, Washington úgy látja jónak, ha megerősíti az izraeli légvédelmet. Biden és a novemberi elnökválasztás két jelöltje, ­Kamala Harris demokrata és Donald Trump republikánus jelölt számára is Izrael biztonsága sziklaszilárd amerikai érdek.

Az erősítés a THAAD rakétavédelmi rendszerrel érkezik, amelynek feladata a rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítése még útközben. Bár a háromrétegű izraeli rakétaelhárító kupola is igen hatékony, a THAAD minden bizonnyal tovább javítja majd a zsidó állam védelmi képességét. Amelyen azért vannak rések, mint azt a libanoni Hezbollah által indított gyilkos drónok is jelezték vasárnap: az ország közepén egy katonai bázis kantinjába csapódott be a tenger felől érkezett és egy idő után a radarok számára láthatatlanná vált egyik pilóta nélküli eszköz. A támadásban négy izraeli katona meghalt, és közel hatvanan megsebesültek, heten súlyosan.

Úgy tűnik, hogy az utóbbi hetekben az USA is egyre inkább elmozdult a korábbi, tűzszünetet erőltető álláspontjától. Jó két hete az USA és Franciaország még 21 napos tűzszünetet javasolt Izrael és a libanoni Hezbollah között, mára azonban mintha Washington feladta volna a próbálkozásait, ahogy azt a gázai fegyvernyugvás esetében is tette. Mintha Biden szabadabb kezet adott volna Netanjahunak, legalábbis mindkét fronton ez látszik. Izrael újabb offenzívába kezdett a Gázai övezet északi részén, és egyre jobban bonyolódik bele a Hezbollah elleni harcokba. Az izraeli kormányfő már azt követelte, hogy a libanoni ENSZ-békefenntartók (UNIFIL) vonuljanak ki a harci övezetekből, miután e hét elejére fél tucat békefenntartó is megsebesült. Izrael azt állítja, hogy a Hezbollah több harci állást is létesített az UNIFIL-állások mellett, vagyis nemcsak a civileket, de az ENSZ-erőket is élő pajzsként használva.

A Biden-kormányzat partvonalra állításában azonban két politikus személye is szerepet játszott. Az egyik maga az elnök, aki talán minden elődjénél elkötelezettebb Izrael védelme iránt, még ha magát Netanjahut ki nem állhatja is. A másik pedig az izraeli kormányfő, aki ezt teljes mértékben kihasználja. Izrael leghosszabb időt hivatalban töltő kormányfője úgy véli, sokkal nagyobb a mozgástere Washingtonnal szemben, mint azt a Fehér Ház aktuális lakója gondolja.

Míg a korábbi izraeli kormányfők általában előre tájékoztatták az amerikai elnököt, vagy megbeszélték Washingtonban, mire készülnek, Netanjahu az utóbbi egy évben többször is felültette Bident. Haszan Naszrallahnak, a Hezbollah vezetőjének szeptemberi likvidálásáról még csak nem is értesítette őt előre, miközben a parancsot amerikai földön adta ki – miután az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban elmondta a beszédét.

Míg Biden azért orrolt meg rá, mert túl aktív volt, Trump azért, mert túl passzív. Kászim Szulejmáninak, az iráni Forradalmi Gárda elit egysége, az al-Kudsz Erő parancsnokának 2020-as bagdadi kilövésekor például az akkor az amerikai elnöki székben ülő Trump éppenséggel nagyobb izraeli szerepvállalást várt volna el. „Sose felejtem el, hogy Bibi cserben hagyott minket” – morgott később Netanjahu becenevére utalva. Az akciót amerikai kivitelezéssel hajtották végre, de izraeli hírszerzési információk alapján, Netanjahu akkor azonban még nem akarta Iránt felbőszíteni. Trump viszont egy másik interjúban még élesebben fogalmazott: „Netanjahu hajlandó Irán ellen harcolni az utolsó csepp amerikai vérig.”