Mesterségesitatás

Ha beigazolódik a pénzügyi tárca legújabb prognózisa, az idei év egészében csupán 0,8 százalékkal bővül a gazdaság, és nem éri el a 2022-es szintet. A tavalyi visszaesésnek külső és belső okai egyaránt voltak, egyebek mellett a száguldó infláció, a magas jegybanki kamatszint, a pangó piacok és az infláció által megcsapolt belföldi kereslet. Az idei első negyedévben a hazai össztermék 1,1 százalékkal, a másodikban 1,5 százalékkal haladta meg az előző évit, vagyis a gazdaság a lassú éledezés jeleit mutatta, a harmadik negyedévben azonban 0,8 százalékos, a munkanapok számával, szezonálisan kiigazítva 0,7 százalékos mínuszba csúszott, s ezzel az Európai Unió sereghajtói közé került. A január–szeptemberi időszakban összességében 0,6 százalékkal nőtt a GDP, a negyedik negyedévben a Pénzügyminisztérium csupán enyhe emelkedést feltételez.

Az európai gazdaságok lassulása miatt Ázsia irányába terelné a magyar ipari exportot Orbán Viktor. „Ha nyugaton nem tudják megvenni a termékeinket, vegyék meg keleten, ez kell a gazdaság helyreállításához” – nyilatkozta a Kossuth rádiónak. Ez azonban nem lesz könnyű menet. Magyarországnak az ázsiai országokkal folytatott külkereskedelmében az utolsó viszonylag sikeres évben, 2019-ben 10,6 milliárd eurós deficitje volt, vagyis ennyivel vásárolt többet a kivitelénél, és azóta ez folyamatosan tovább duzzadt, 2023-ban már 18,4 milliárd euró volt a termékforgalmi hiány. Ugyanakkor az európai országokkal szemben 2019-ben csaknem 12 milliárd, tavaly pedig közel 22 milliárd eurós kiviteli többletet produkált a magyar gazdaság.