Olyan előfordult már az elmúlt 14 évben, hogy egy potenciális pártszövetség, közös lista a kutatásokban ideig-óráig megelőzte a Fidesz–KDNP-t, de hogy egyetlen kihívó a kormánypárt fölé kerekedjen, az még soha. Most ez is bekövetkezett: a Tisza Párt, amely az EP-választáson kisebb meglepetésre közel 30 százalékot szerzett, a november elején zárult Medián-felmérésben már 40 százalékot is meghaladó eredményt ért el a választani tudók és jóval 40 százalék fölöttit a „biztos” szavazók körében. Az utóbbi (46:39 a Tisza–Fidesz-versenyben) azzal magyarázható, hogy a kormánypárt szimpatizánsainak egy része elbizonytalanodott, a tiszások viszont nagyobb arányban mondják, hogy biztosan részt vennének a választáson.
A többiek közül csak a Mi Hazánk közelíti meg a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, több parlamenti párt is csak a „futottak még” kategóriába fér be. A Tisza továbbra is ezeknek a táborát morzsolja elsősorban, de viszonylag sok korábban bizonytalan szavazót is magához vonzott. Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb változása épp ez: a régóta nem tapasztalt éles versenyhelyzet sokak figyelmét felkeltette, ismét izgalmassá téve a politikát.
Ennek jele, hogy a szeptemberi 27-tel szemben most a megkérdezettek 33 százaléka mondta, hogy nagyon érdekli a politika, és 21-ről 16 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik (négyfokú skálán) az egyáltalán nem érdeklődők közé sorolták magukat. Így az sem meglepő, hogy az október 23-ai két nagy szónoklatot nagyjából a közönség fele ismerte, és nekik Magyar Péteré valamivel jobban tetszett, mint Orbán Viktoré.
A választási szándékok változása a romló közhangulat, főleg a növekvő gazdasági elégedetlenség következménye. A lakosság bő kétharmada úgy érzi, hogy az elmúlt 12 hónapban romlott a gazdasági helyzet, és a megkérdezettek abszolút többsége a következő évben is romlásra számít (lásd Fókuszban rovatunk ábráit). Kétharmados többség úgy érzékeli, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és ha valakiben felmerül a kérdés, hogy ez a mutató vajon miért nem romlott tovább a közelmúltban, akár arra is gondolhat, hogy a növekvő számú Tisza-szavazó esetleg épp a pártja megerősödését tekinti a jó iránynak. Szeptember óta 54-ről 58 százalékra nőtt a kormányváltást óhajtók aránya. ¬ Hann Endre
Módszertan: A felmérést október 28-a és november 4-e-e között készítette a Medián 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva, súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. Hibahatár: ±3,5 százalék.
