Lejtésiviszonyok
Egy vagy 5 vagy 7 százalékkal csökkent az 500 legnagyobb magyarországi vállalat árbevétele 2023-ban? Bármennyire képtelennek tűnik is, mind a három szám igaz. És nem ez az egyetlen furcsaság a HVG friss nagyvállalati rangsorában.
Le is út
Máltaiátstartolás
Elszállt
A legnagyobb árbevételű cégek rangsorának 10. helyén álló Wizz Air Hungary Zrt. úgy magyar cég, hogy igazából külföldi, és úgy külföldi, hogy igazából magyar. A társaságot 2003-ban magyar befektetők – élükön a volt Malév-vezér Váradi Józseffel – jelentős külföldi tőkét bevonva hozták létre. Így már 2003-as megszületésekor egy londoni anyavállalatot is alapítottak fölé; ma is annak utódja, az immár Jersey szigetén bejegyzett Wizz Air Holdings Plc a fapados légitársaság tulajdonosa, de anyának is, lányának is a magyar Váradi a vezérigazgatója. Az anyacég hosszú éveken át nem is csinált mást, mint hogy a leányát tulajdonolta; a 2015-től a londoni tőzsdén jegyzett Wizz Air Plc mérlegadatai szinte pontosan megegyeztek a magyar légitársaságéival.
Ugyancsak a külföldiséget erősíti, hogy 2010-ben a magyar légitársaság maga is szárnyra kelt: adózási okokból Svájcba tette át a székhelyét. Azóta az alaptevékenységéből képződött nyereség utáni társasági adót ott fizette, az ottani szabályok szerint. Tehette ezt azon az alapon is, hogy a repülőjegyek árából származó bevételt – mondván: nem belföldi járatokat üzemeltet – konzekvensen külföldi árbevételként számolja el. (A Magyarországon végzett tevékenysége alapján járó helyi adókat viszont továbbra is itt fizeti.) Ugyanakkor külföldi adózóként is a kezdetektől jó kapcsolatokat ápol az Orbán-kormánnyal. A 2012-es Malév-csőd után elérte, hogy a bedőlt nemzeti légitársaság gazdátlanná vált útvonalengedélyeit nemzeti légitársasági státusz nélkül is megkapja, a Covid-járvány idején a Wizz különgépei hordták a nagy felhajtással fogadott, ámde használhatatlan kínai lélegeztetőgépeket, és arra is hajlandó volt, hogy járatot indítson például a magyar miniszterelnök azeri diktátorbarátjának fővárosába.
A cég külföldiségét erősítette a 2016-os Brexit-népszavazás hatása. Amikor az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, a magyar cég egy csapásra elvesztette volna a belföldi légitársaságokat megillető szigetországi jogokat. 2017-ben ezért megalapították a Jersey szigeti Wizz-anya első nem magyar leány-légitársaságát, majd – ha már úgyis belekezdtek – 2021-ben a Wizz Air Abu Dhabit, 2022-ben pedig a Wizz Air Maltát is. Formálisan ezek nem leányai, hanem testvércégei a magyar Wizznek.
Az elsősorban Európa keleti fertályára koncentráló cégcsoportot még az ág is húzza: az egyszerre két fontos piacát lenullázó orosz–ukrán háború, tavaly októbertől az ugyancsak háborúközeli izraeli események, majd pedig az új Airbus gépek amerikai hajtóművével kapcsolatos probléma, ami miatt flottájának a negyedét földre parancsolták. A toplistánkban szereplő magyar cég bevételének – és költségeinek – csökkenését azonban nem elsősorban ezek magyarázzák. A csoport ugyanis, mindezek ellenére, köszöni, jól van – árbevétele 30 százalékkal nőtt –, csak a magyar Wizz-cég forgalma esett vissza. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy gépek tucatjait és velük útvonalak százait adta át a nemzetközi vállalatok számára igen kedvező, ráadásul – Magyarországgal szemben – kiszámítható adórendszeréről ismert földközi-tengeri szigetországban bejegyzett cégtestvérének. A csoport 208 repülőgépéből máris százat a Wizz Air Malta üzemeltet.
Történik mindez éppen abban az évben, amikor a Wizz Air Hungary újra magyarországi adóalannyá válik. Teszi ezt ezek szerint úgy, hogy tevékenységének minél nagyobb részét mégiscsak mentesítse a magyar kormány ötletszerű gazdaság- és adópolitikai rögtönzéseinek hatásától.
Módszertan
