Noha a nagyvállalati rangsorok hagyományosan az árbevételük alapján rendezik sorba a cégeket, létezik ennél jobb módszer is. Igaz, bonyolultabb.
MÁV-állomás esti fényben. Látszat és valóság
Veres Viktor
Hozzáadott-hozzávalók
Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy valaki átlássa, mi a hozzáadott érték: az a plusz, amit egy-egy cég a működésével hozzátesz az általa vásárolt alapanyagok-alkatrészek-részegységek értékéhez. Ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy kiszámolni is könnyű: a végtermékért kapott árbevételből ki kell vonni a gyártás során felhasznált, házon kívül beszerzett anyagféleségek és (például szállítási) szolgáltatások árát.
A valóság azonban bonyolultabb. És nem csupán azért, mert – a vállalati eredménybeszámolók logikájához igazodva – az árbevételhez is és a belőle kivonandó anyag jellegű költségekhez is hozzá kell még adnunk néhány kisebb tételt, hogy helyes eredményt kapjunk. Az sem teszi egyszerűbbé a dolgot, hogy a számviteli szabályok megalkotóit – természetesen – nem kimondottan a hozzáadottérték-számítás megkönnyítésének szándéka vezérelte. Például akkor sem, amikor kitalálták, hogy az üzemanyag, az alkoholos italok és – különösen – a cigarettafélék jövedéki adóját az árbevétel részeként kell elkönyvelni (és persze aztán abból levonva befizetni). A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. 201 milliárdos árbevételéből például 120 milliárd, a Philip Morris Magyarország Kft. 341 milliárdos árbevételéből pedig 223 milliárd forint a jövedéki adó. Ha tehát ebből a nem árbevételként viselkedő, formálisan mégis annak számító 201, illetve 341 milliárdból kiindulva számítanánk ki a hozzáadott értéket, irreálisan magas összeget kapnánk. Hiszen az állam által kivetett adóról sok mindent el lehet mondani, azt azonban biztosan nem, hogy a dohánykereskedők tették vele értékesebbé a szívnivalót.
Hogy az efféle furcsaságok méregfogát kihúzzuk, a HVG nem az árbevételből kiindulva számítja ki a cégek által termelt hozzáadott értéket, hanem – matematikatanárosan szólva – megfordítjuk az egyenletet: a bérek és azok közterhei, az értékcsökkenés, valamint az üzemi eredmény összegeként (lásd Egyenletek vájt fülűeknek című levezetésünket).
Egyenletek vájt fülűeknek
Egyenletek vájt fülűeknek
A céges eredménybeszámolók felépítése:
Árbevétel + Aktivált saját teljesítmények értéke + Egyéb bevételek - Anyag jellegű ráfordítások - Személyi ráfordítások - Értékcsökkenés - Egyéb ráfordítások = Üzemi eredmény
A hozzáadottérték-számítás két lehetséges módja tehát:
Árbevétel + Aktivált saját teljesítmények értéke + Egyéb bevételek - Anyag jellegű ráfordítások - Egyéb ráfordítások = HOZZÁADOTT ÉRTÉK
Személyi ráfordítások + Értékcsökkenés + Üzemi eredmény = HOZZÁADOTT ÉRTÉK
A legnagyobb hozzáadott értéket termelő magyarországi cégek 2023-ban
Táblázatunkban a cégek mai neve szerepel. A lista pénzintézeteket nem tartalmaz. *Konszolidált adat. **IFRS szerint konszolidált adat. Forrás: CÉGINFORMÁCIÓ.HU KFT., HVG-számítás