A pénteki tőzsdei kereskedés kezdete előtti napon a 30 amerikai részvény árfolyammozgását követő Dow Jones ipari átlagindexből (DJIA) kiveszik a félvezetőipart képviselő Intelt, és az Nvidia kerül a helyére. Ez a chippiaci változás szimbóluma is. A személyi számítógépek aranykora idején az Intel megkerülhetetlen volt, ám a mobileszközök, elsősorban az okostelefonok berobbanása felkészületlenül érte; végül az pecsételte meg a sorsát, ami az Nvidiát a magasba emelte: a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése. Az 1993-ban alapított, számítógépekbe videókártyát, videójáték-konzolokba grafikus processzort (GPU) gyártó Nvidia a 2008-as pénzügyi válság idején csaknem csődbe ment. A bajból az rángatta ki, hogy a kriptovaluta-bányászattal foglalkozóknak minél erősebb GPU-kra volt szükségük. A cég a több munkafolyamat párhuzamos elvégzésére alkalmas GPU legfejlettebb változatára építi az MI-platformját, amelyből a ChatGPT 2022. novemberi bemutatása óta nem győz eleget gyártani. A januárban záródó pénzügyi évében mintegy 120 milliárd dollár lehet a bevétele, ez az előző évi duplája, a két évvel ezelőttinek pedig a négyszerese. A csúcstechnológiai szektor új sztárjává vált Jensen Huang irányította cég két éve 400 milliárd dollárt ért, az ezermilliárd dolláros határt egy éve hódította meg. Az idén eddig több mint 170 százalékot emelkedett a részvény árfolyama, miközben az Intelé 50 százalékkal zuhant. A DJIA új cége, valamint a szintén 3 ezermilliárd dolláros kapitalizáció fölötti Apple és Microsoft egymást váltják a világ legértékesebb tőzsdei cégének pozíciójában. Júniusban az Nvidia rövid időre a Microsoftot, hétfőn napközben pedig az Apple-t taszította le a trónról. Az 1963-ban Tajvanon született Huang vagyona 119 milliárd dollárra nőtt, ezzel ő a világ 11. leggazdagabb embere.
